A nagykanizsai Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATA

Készítette: Vereb Zsolt Sch.P. igazgató

2007.

Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
8800 Nagykanizsa, Sugár út 11-13.
Telefon / Fax: (06-93)-310881

I. Az intézmény szerkezete

I.1. Az intézmény neve és címe:

Neve: Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
Rövidítve: Piarista Iskola
Címe: 8800 Nagykanizsa, Sugár út 11-13.
Telefonszáma: +36-93-310881, +36-93-516785
Fax száma: +36-93-310881, +36-93-516785
OM azonosítója: 037513
Bankszámlaszáma: OTP Bank Rt. Nagykanizsa, 1749015–20004628
Adószáma: 19277071–2–20
OSH statisztikai kódja: 0910
Könyvtári kódja: 502028
Statisztikai számlajele: 19277071–8011–55220
KPSZTI felé az intézményi kód: 118 / 7

I.2. Az intézmény jellege:

Intézetünk
• egy nyolc évfolyamos általános iskolából,
• egy hat évfolyamos gimnáziumból,
• egy öt évfolyamos gimnáziumból (9. évfolyamos nyelvi előkészítő osztály és a hozzá kapcsolódó négy évfolyamos, 10-13. gimnázium),
• és egy az iskolát támogató diákotthonból áll.
A nevelés és oktatás a római katolikus Egyház elvei alapján történik.
Az intézmény nyitott mind a fiúk, mind a lányok befogadására. Az általános iskolában a hatodik évfolyamig bezárólag minden évfolyamban két párhuzamos osztály működik. A hetedik-nyolcadik osztályokban valamint az egyes gimnáziumi képzésekben egysoros az iskola.
Iskolánk a Katolikus Egyházon belül működő jogi személy, melynek képviselője az igazgató. (A Magyar Katolikus Egyház a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság által Pk.60.060/1990/2. lajstromszámmal nyilvántartásba fölvett jogi személy.)

I.3. Az intézmény lelkisége:

Az első piarista iskolát – “Scholae Piae” – Kalazanci Szent József alapítja 1597-ben Rómában. Célkitűzése az, hogy az ifjúságot az egész életét meghatározó keresztény hitre és korszerű tudományra nevelje.
Ez a mi szándékunk is. A Piarista Rend jelmondata is ezt a kettős célt tükrözi: "Pietas et Litterae." (Vallásosság és tudomány.) E két tényező egységére törekszünk: vallásosságunk komoly, tudományos megalapozására, valamint tudásunk Istentől kapott talentumként tekintése révén jobban átélni, hogy a nagyobb tudás nagyobb felelősséget jelent.

I.4. Az intézmény alapítása és rövid története:

Kanizsa várát 1690-ben foglalta vissza a töröktől gróf Batthyány Zsigmond. A hosszú török uralom minden tekintetben szomorú vidéket csinált Somogy- és Zala megyékből. Különösen pedig szellemi tekintetben vetette vissza erősen e megyéket. A historia domus így jellemzi e nagy területet: “Vastissima ista Hungariae ora, qua Provincia Saladensis et illi adiiciens Sümegiensis procurrit, tota quanta est, publicis Scholis destituebatur”. – Nem volt középiskola, ahová a szülők gyermekeiket küldhették volna a két nagy megyében.
E bajon segítendő, Kanizsa ura, gróf Batthyány Lajos, Magyarország nádora, 1763-ban József fiával, az akkori kalocsai érsekkel tárgyalt: nyerje meg valamelyik szerzetesrendet, hogy itt iskolát vezessen. Az érsek Tapolcsányi Gergely piarista rendfőnökhöz fordult és kérte, hogy rendje vegye át a létesítendő intézetet. 10.000 váltóforintot ajánlott fel alapítványul. A rendfőnök el is fogadta az érsek ajánlatát, de Koller Ignác, veszprémi püspök, nagyon kevésnek találta ezt az összeget és csak két év múlva – akkor is Mária Terézia sürgetésére, akihez a nádor és az érsek közbenjárásért fordultak –, adta beleegyezését az alapításhoz.
Így azután 1765-ben – miután az alapító nádor 500 forintért megszerezte a Zala vármegye tulajdonát képező katonatiszti lakást (a mai Teleki utca sarkán) a rendház, egy kincstári laktanyát (a mai Eötvös téri park helyén, amit a népnyelv ezért emleget a mai napig “papkertként”) a gimnázium céljaira – megjelent az első négy piarista Kanizsán.
Az első évben 390 tanuló jelentkezett a hat osztályra (hatosztályú volt az intézet 1851-ig). Erős bizonyítéka volt ez a fentebb említett hiányérzetnek. Tanuló volt elég, de a csekély alapítvány kamata már az első évben elégtelen volt a rendház és az iskola fenntartására. Nyomorúság és küzdés volt a tanárok élete, és hozzátehetjük ez így van napjainkig. Sok bajuk volt a rozoga épületekkel és a maguk fenntartásával. Ha nem akadt volna nagy jótevőjük Matkovics megyei alszolgabíró személyében, már az első évben itt kellett volna hagyniok az új alapítást. A ház története sok szomorú panaszt hallat erre vonatkozólag. A rendtagok mindezek ellenére buzgón végezték sokszor lehetetlen körülmények között lelkes munkájukat.
A második évben 478-ra emelkedett a tanulók száma, majd kevesebb lett, de egészen 1780-ig mindig 200-on felül maradt.
A háborús idők – különösen pedig II. József uralkodása alatt – erős visszaesés mutatkozott. 1788-ban 33-ra szállt alá a létszám. Néhány évig így maradt, azután növekedett lassanként és 1799-ben ismét 258-ra szökött fel. 1849-től 1860-ig megint apadás állt be, innen kezdve emelkedést látunk, párhuzamos osztályokat kellett felállítani. 1919-20-ban a magántanulókkal együtt 520 volt a tanulók száma.
A csekély alapítvány, a rend szegénysége semmiféle befektetést, javítást nem engedett meg. Így az épületek annyira tönkrementek, hogy a termekbe beesett az eső és a hó. Paintner Antal főigazgató 1807-ben felajánlotta az intézetet a premontrei rendnek, melynek visszaállítása és vagyona visszaadása ellenében két intézetet kellett átvennie. De Buday Ágoston csornai prépost, aki személyes tapasztalatból ismerte a viszonyokat, nem volt hajlandó átvenni a szegényes intézetet és inkább Keszthelyt vállalta.
1812-ben jelent meg először Nagykanizsa város, mint az intézettel szemben kötelezettséget vállaló erkölcsi testület. Felállította az előkészítő osztályt. 1822-ben kötelezte magát a város az iskola és a rendház fenntartására és két tanár fizetésére. 1823-ban bővítette a gimnázium épületét, és ugyanakkor nagyobbította meg az ifjúsági templomot.
1849-ben a Thun-féle szervezet értelmében az ország 29 piarista gimnáziuma közül 7 maradt felső gimnázium, 11-et lefokoztak alsó gimnáziummá, 11-et pedig eltöröltek, ezek között a nagykanizsait is. A rendnek ugyanis nem volt elég tagja és az alapítvány elégtelen volt a fenntartásra.
A várost bántotta ez az intézkedés. 1850. szeptember 19-én rendkívüli gyűlést tartott és küldöttséget menesztett a rendfőnökhöz, hogy határozatát változtassa meg. 1850. október 14-én kelt miniszteri rendelet a gimnáziumot ismét megnyitotta, de csak négy osztállyal – az eddigi hat helyett – és öt tanár vezetésével. A város nem tudott ebbe belenyugodni. Szerette volna nyolc osztályra emelni. Pénze azonban nem volt, hogy a követelményeknek megfelelhessen, ezért a zalavári bencéseknek ajánlotta fel az intézetet. De megismétlődött az 1807-es eset. A bencések ismervén az intézet szomorú állapotát, az ajánlatot visszautasították. Thun tudomást vett erről az esetről és felszólította a bencés rendet, hogy a nyolc osztályra kiegészítendő intézet fenntartásához bizonyos összeggel járuljon hozzá. A bencések évi 1000 forintot ajánlottak fel.
1866-ban alapították meg a múzeumokat és szertárakat Batthyány Fülöp herceg és a város 215 forintos adományából. – 1868-ban épült a déli rész a tornacsarnokkal, ekkor lett az egész épület a városé, amely a tandíjat kapta és ennek fejében az épület fenntartására, három működő, egy nyugalmazott piarista és egy tornatanár fizetésére kötelezte magát.
1870-71-ben a VII., 1871-72-ben a VIII. osztály nyílt meg és ebben az évben tartották az első érettségi vizsgálatot.
Az épület még mindig nem volt megfelelő. A város az 1896-os millenáris közgyűlésen kimondta az új intézet építését. Terveket készíttetett, az ügy húzódott. Végre 1904-ben úgy látszott dűlőre jut az építés ügye, mert a rendházat és gimnáziumot átköltöztették a honvédektől elhagyott Sugár úti laktanyába. Két évre szólt volna az új helyzet, és ezalatt meg kellett volna épülni az újnak. A két évből húsz esztendő lett az iskolának teljesen alkalmatlan, rendháznak meg éppen nem való épületben. Közben 1919-ben a tanácsköztársaság "dicsőséges 133 napja" alatt a hős proletárok romba döntötték az eredeti piarista épületegyüttest.
Végre az intézet 1923. október havában harmadszor talált otthonra kaszárnyában, de ez azután már szép és megfelelő. A volt Frigyes-laktanya fogadta be a gimnáziumot és a rendházat.
1948. júniusában következett be az iskola államosítása. Az épület és minden berendezése, felszerelése állami tulajdonba került. Az iskolakönyvtár nagy részét és a tablókat elégették az iskola udvarán. A rendház államosítása 1950. júniusában történt, a szerzeteseket Vácra deportálták.

Az egykori Piarista Gimnázium épületében egy állami gimnázium kezdte meg működését “Nagykanizsai Állami Gimnázium” név alatt, majd nevet változtatott: először az Irányi János, majd a Landler Jenő végül 1990-ben a Batthyány Lajos nevet vette föl.
Később az állami gimnáziumot átköltöztették a Notre Dame de Sion apácák egykori leányiskolájának épületébe. A piarista épületegyüttesben a “Zsigmondy Vilmos és Winkler Jenő Olajipari Szakközépiskola” (volt gimnázium, diákotthon, elemi iskola, tornacsarnok és gazdasági épület) valamint a “Hunyadi János Általános Iskola” (volt rendház és konyhaépület) élték önálló életüket.

1992-ben dr. Jelenits István piarista tartományfőnök újraalapítja az intézményt. Újra indul a piarista iskola élete a Batthyány utca 21. szám alatt egy felhagyott bölcsőde épületében. Az általános iskola első osztálya 17 fős. Első igazgató: Uzsoki Lászlóné. Egy év elteltével, 1993. nyarán költözködés, az új helyszín a Petőfi utca 3. alatti iskolaépület. 1995. nyarán az iskola visszatér a Sugár útra az egykori diákotthoni épületbe. 1996-tól új igazgató: dr. Perendy László piarista, tisztét 1999-ig tölti be. 1997-ben megkapja az iskola a Hunyadi János Általános Iskola (egykori rendház) második emeletét. 1998-ban megszűnik a Hunyadi János Általános Iskola, az egész épület visszakerül piarista kézbe. 2000 nyarán átadásra kerül az egykori gimnázium déli szárnyának földszinti folyosója. 2001. augusztus 29-én megnyitja kapuit az iskola diákotthona. 2002 augusztusában átadásra kerül a gimnáziumi épület északi szárnyának földszintre is, itt kerül kialakításra a végleges tanári szoba, igazgatói iroda, gazdasági iroda. 2003. augusztus 1-gyel a harmadik piarista szerzetes Kanizsára helyezésével újjáéled a Piarista Rendház, melynek első házfőnöke Dósai Attila. 2004 augusztusában a gimnáziumi osztályok felköltözhetnek a második emelet északi szárnyába. 2007 nyarán nyerte el végleges formáját a kívül-belül felújított lánykollégium.

I.5. Az intézmény fönntartója:

Az intézmény fönntartója a Piarista Tartományfőnökség (1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1. - Levélcím: 1444 Bp.8.Pf.266 - T: 06/1/138-22-11).
A fönntartó
• jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot,
• működteti az iskolát,
• rendelkezik fölügyeleti jogával,
• jóváhagyja és ellenőrzi az iskola költségvetését,
• kinevezi az igazgatót,
• három tagot delegál az Iskolaszékbe – ha az működik,
• gyakorolja a munkáltatói jogokat az igazgató közvetítésével,
• dönt az esetleges vitás kérdésekben.

I.6. Felügyeleti szervek:

A fönntartó minden felügyeleti joggal rendelkezik. A szokásos jelentések, statisztikák megküldése mellett a fönntartót az igazgatónak minden rendkívüli eseményről értesítenie kell.
A Kaposvári Egyházmegye megyéspüspökének az Egyházi Törvénykönyv (CIC) 806. kánonja biztosít felügyeleti és ellenőrzési jogokat.
A Katolikus Iskolák Főhatósága (KIF) a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) által jóváhagyott felügyeleti jogokat gyakorolja.
A törvényességi felügyeletet (pl. a működési engedély kiadását) Zala Megye főjegyzője látja el.
Az illetékes önkormányzat (Zala Megyei Önkormányzat, Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső utca 10.) oktatási osztályának a kért kimutatásokat és statisztikákat kell megküldeni.

I.7. Az intézmény irányítása:

1.7.1. Az igazgató:

• Az intézmény igazgatója – akit a fenntartó nevez ki - az általános iskola és a gimnázium mellett felelős vezetője az iskolával egy intézményt alkotó diákotthonnak (kollégium) is. Akadályoztatása esetén feladatkörét – teljes jogkörrel – a nevelési, ennek akadályoztatása esetén az oktatási igazgatóhelyettes veszi át. Amennyiben az igazgatóhelyettesek egyike sem érhető el, úgy a gazdasági vezető, távollétében a kijelölt ügyeletes nevelőtanár köteles a felmerülő ügyben a legkörültekintőbben eljárni.
• Felelős a szakszerű és törvényes működésért – ideértve az tanulmányi versenyek, érettségi vizsgák jogszerű lebonyolítását is –, valamint az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. A működés során, indokolt esetben (pl. súlyos baleset) köteles értesíteni a fenntartót illetve a megfelelő szakhatóságot a kialakult helyzetről.
• Felelős az oktatási folyamatban résztvevő hivatalok (fenntartó, OM, OKÉV, KSH, KIFIR, stb.) által kért dokumentumok határidőre való precíz elkészítéséért. Továbbá törekszik arra, hogy az intézménynek élő kapcsolata legyen a fönntartóval, a növendékek szüleivel, az iskola volt diákjaival (öregdiákokkal), a helyi egyházközséggel, az önkormányzattal, más oktatási intézményekkel, különösen a többi katolikus, keresztény iskolákkal.
• A fönntartó megbízásából gyakorolja a munkáltatói jogokat. Alkalmazottat csak a fönntartó előzetes egyetértésével vesz föl vagy bocsát el. Az alkalmazottakkal egyeztetve elkészíti a munkaszerződést és a munkaköri leírást. Ez utóbbit minden tanév elején átnézi, szükség esetén az illetővel egyeztetve módosítja.
• Megtervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a nevelőtestület munkáját az iskolában és a kollégiumban egyaránt.
• Az SZMSZ-t és a Házirendet szükség esetén módosítja, ő a felelős e szabályzatokban foglaltak betartatásáért.
• Megbízza az egyes tisztségviselőket.
• Gondosan előkészíti és vezeti a nevelőtestületi értekezleteket (tanévnyitó, tanévzáró, nevelési, osztályozó, szükség esetén rendkívüli).
• Biztosítja, szorgalmazza a tantestület továbbképzését a rövid illetve a hosszú távú továbbképzési terv alapján. Szorgalmazza, hogy a nevelőtestület tagjai rendszeresen (lehetőleg évente) lelkigyakorlaton vegyenek részt.
• Erkölcsileg és anyagilag támogatja a pedagógiai kísérletező munkát és az önálló pedagógiai törekvéseket.
• A Belső Ellenőrzés Rendjének megfelelően ellenőrzi az intézményben dolgozók munkáját és munkakörülményeit, ideértve a tanárok pedagógiai és adminisztrációs munkáját is. Ebben segítségére van az intézmény minőségfejlesztési rendszere, melynek végelemzésben szintén felelős vezetője.
• Kötelessége, hogy minden tanévben minden tárgyból minden szaktanárnál legalább egy óralátogatást végezzen, és tapasztalatait megbeszélje a szaktanárral. Ezen kívül többszöri óralátogatást tartson a kezdő tanároknál és bárkinél, akinél szükségét látja.
• Meghatározza a tanév beosztását.
• Döntést hoz az intézménnyel jogviszonyban állók (dolgozók és tanulók) jutalmazási és fegyelmi, valamint a tanulói jogviszonnyal és a diákotthonba való felvétellel kapcsolatos kérdésekben.
• Amennyiben működik az iskola mellett iskolaszék, úgy segíti az iskolaszék munkáját, melynek ülésein tanácskozási joggal részt vesz.
• Megszervezi és lebonyolítja a beiskolázást és a továbbtanulási jelentkezéseket.
• Engedélyt ad óralátogatásokra vendégek számára.
• Felelős az ünnepségek, évfordulók, egyéb rendezvények tartalmáért, színvonaláért.
• Felelős a szorgalmi időn kívül szervezett táborokért és túrákért.
• A „Pietas et litterae” szellemében felelős az iskola lelkiségéért: keresztény, katolikus, piarista, magyar.

1.7.2. Az igazgatóhelyettesek:

a) a nevelési igazgatóhelyettes
• Az igazgató első számú helyettese, minden kérdésben teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti az igazgatót akadályoztatása esetén.
• Kezeli az ADAFOR rendszer üzeneteit.
• Segít a tantárgyfelosztás megtervezésében, és elkészíti az órarendet. Segít a diákotthoni nevelők felügyeleti beosztása rendjének megtervezésében.
• Az igazgató felkérésére segít az óralátogatásban, valamint a felügyeletek lelkiismeretes ellátásának ellenőrzésében.
• Az igazgató felkérésére segít a diákotthoni munka, valamint a technikai személyzet munkájának ellenőrzésében.
• Megszervezi az iskolai osztályozó-, javító- és egyéb vizsgákat, valamint a különböző tanulmányi versenyeket, valamint előkészíti a kétszintű érettségi vizsgák szakszerű lebonyolítását, a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezéseket.
• Gondoskodik a tárgyi feltételekről. (Technikai berendezések beszerzése, javíttatása, hiányok pótlása, stb.)
• Megszervezi és lebonyolítja a nevelőtestületi értekezleteket, prefektusi konferenciákat, diákotthonok közti versenyeket.
• A beiskolázással kapcsolatos feladatok és kérdések felelőse.
• Az iskola tágabb partneri körével való kapcsolattartás protokolljának felelőse.

b) az oktatási igazgatóhelyettes
• Az igazgató második számú helyettese, minden kérdésekben teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti az igazgatót akadályoztatása esetén.
• Az alsó tagozatban tanítókkal egyeztet a tantárgyfelosztás kérdésében, majd segít az órarend elkészítésében.
• Felelős a kötelező statisztikák pontos és határidőre történő elkészüléséért és postázásáért.
• Megszervezi mind az iskolában mind a diákotthonban az esetleges óracseréket, helyettesítéseket, tanórán kívüli foglalkozások rendjét, szüneti és ebédeltetési felügyeletet az 1-12. évfolyamokon.
• Az igazgató felkérésére segít az óralátogatásban, valamint a felügyeletek lelkiismeretes ellátásának ellenőrzésében.
• Ellenőrzi a törzslapok („anyakönyvek”), naplók és egyéb dokumentumok pontos vezetését mind az iskolában mind a kollégiumban.
• A belső ellenőrzés során segíti az igazgatót az intézményben dolgozó technikai személyzet munkájának ellenőrzésében.
• Megszervezi az iskolában az osztályozó-, a javító- és egyéb vizsgákat, valamint a különböző tanulmányi versenyeket.
• Gondoskodik a tárgyi feltételekről. (Technikai berendezések beszerzése, javíttatása, hiányok pótlása, stb.)
• Az iskola szűkebb partneri körével kapcsolatos protokoll események (pl. névnap, évforduló) felelőse.
1.7.3. Az iskolatitkár

• Intézi a tanulók adminisztrációs ügyeit (pl. diákigazolvány, ellenőrző könyv, iskolalátogatási bizonyítvány, be- és kiiratkozás, stb.).
• Gondoskodik az intézmény által használt nyomtatványok kellő példányszámú, kellő időben történő megrendeléséről.
• Kezeli az iskola hivatalos levelezésének iktatókönyvét és levéltárát.
• Fogadja az igazgatóságra érkező telefonhívásokat és fax küldeményeket.
• Gondoskodik az igazgatói körözvények, -hirdetések, személyre szóló postai küldemények címzettekhez való eljuttatásáról.
• Felügyeli az általa kezelt dokumentumokban szereplő adatokra vonatkozó adatvédelmi szabályok betartását.
• Vezeti a sorszámozott nyomtatványok adminisztrációját, és gondoskodik megfelelő tárolásukról.
• Gondoskodik a pedagógusok utazási kedvezményének, pedagógus igazolványának évenkénti érvényesítéséről.
• Ünnepi megemlékezések alkalmával (pl. rendezvény, temetés, stb.) gondoskodik a szeretetvendégség előkészítéséről és lebonyolításáról, ajándékok, koszorúk beszerzéséről.

1.7.4. A nevelőtestület:

• Az iskolai és diákotthoni oktató-nevelő munka hatékonysága – különösen diákjaink jellemformálása – nemcsak az egyes tanároktól függ, hanem alapvetően attól is, hogy a nevelőtestületben milyen a közösségi szellem. Ennek építéséhez használják föl a személyes beszélgetéseket, közös rendezvényeket. Az egy osztályban tanító tanárok különösen is törekednek összehangolni nevelési elveiket és gyakorlatukat.
• Minden pedagógus tudatában van annak, hogy elsősorban saját élete példájával, külső megjelenésével nevel. Ez egyaránt igaz az iskolai és az iskolán kívüli magatartására is. Egész életét a keresztény hit, a hivatástudat és az áldozatosság határozza meg. Életével hitelesíti kereszténységre, becsületességre, hazafiságra, szép magyar beszédre való nevelését.
• Az iskola tanulóitól, azok szüleitől – a mindennapi életben szokásos figyelmességek kivételével – ajándékot, kölcsönt, jogtalan előnyt nem fogad el.
• A hivatali titok megőrzésére az iskola minden dolgozója köteles.
• Az iskolai és diákotthoni élet egészére figyelve – saját munkakörén túl is – segíti a közösség tagjainak emberi és hitbeli kibontakozását.
• Az iskola ügyét sajátjának tekinti, mindent megtesz, hogy a helyes kezdeményezések megvalósuljanak, a hibák megszűnjenek. (Készül az egész iskola életét meghatározó nevelőtestületi értekezletekre – a téma ismeretében.)
• A tanárok nevelő-oktató munkájukhoz azokat a módszereket választják ki, melyek tevékenységüket leginkább hatékonnyá és eredményessé teszik. Tankönyvválasztásban igazodnak a munkaközösségük által elfogadott kiadványokhoz. Munkájukat lelkiismeretesen, pontosan végzik. Esetleges akadályoztatásukat időben jelzik. Óra elhagyására vagy cseréjére csak komoly ok miatt kerítenek sor.
• Gondjuk van a gyöngébb tanulókra (korrepetálás), és elősegítik a tehetségesebbek hatékonyabb fejlődését. Szakköröket indítanak, támogatják a versenyzőket, pályaműveket írókat. Az augusztusi pótvizsgára bukottakat segítik a fölkészülésben.
• Rendszeres önképzéssel és a továbbképzéseken, tanfolyamokon való részvétellel, valamint a szakmai munkaközösség munkájába való bekapcsolódással fejlesztik szaktárgyi és általános műveltségüket.
• Rendszeres kapcsolatot tartanak nevelő-oktató munkájuk hatékonyságának érdekében diákjaik osztályfőnökeivel és szüleivel. Megfigyeléseikről, észrevételeikről tájékoztatják egymást. Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról soha sem feledkeznek meg.
• Az írásbeli dolgozatokat legkésőbb két héten belül kijavítják, és az eredményeket közölik a tanulókkal. Az érdemjegyeket (pl. szóbeli feleletek, írásbeli dolgozatok) rendszeresen beírják az osztályozó naplókba – különös tekintettel a fakultációs és csoport tárgyakra.
• Tudatosan fejlesztik a tanulók előadói készségét. A tesztek és más írásbeli dolgozatok mellett gyakran hallgatnak meg összefüggő, élőszóban kifejtett feleleteket. Ezeket röviden értékelik, és az érdemjegyet közlik a tanulókkal.
• Minden tanárnak kötelessége segíteni a tanórán kívüli programok lebonyolítását (pl. osztálykirándulás, téli és nyári túrák, táborok, zarándoklatok, ügyelet, ebédeltetés, színház illetve uszodai foglalkozásra való kíséret, stb.).

1.7.5. Az osztályfőnök:

• Az osztályfőnöknek kitüntetett szerepe van a gyermekek nevelésében, melynek során a keresztény pedagógia elveihez és gyakorlatához igazodik. Ezért céltudatosan összehangolja osztályában a nevelési tényezőket, mindent megtesz osztályának jó közösséggé formálásáért.
• Törekszik alaposan megismerni tanítványainak jellemét, családi hátterét. Fejleszti önismeretüket, önnevelésüket, segíti hivatástudatuk kialakulását, megtanítja őket tanulni. Ügyel munkavállalásukra, iskolán kívüli elfoglaltságaikra (rendkívüli tárgyak, sport, zene- és nyelvtanulás, versenyek, stb.)
• Az osztályokban a szeptemberi órákat arra szánja, hogy diákjaival megismerteti a Házirendet, a piarista hagyományt (Kalazanci Szent József élete, Rendünk története, a magyar piarista rendtartomány története, iskolánk története, piarista himnuszok, imádságok, stb.).
• Megkülönböztetetten figyel azokra, akik képességeiken alul teljesítenek. Földeríti az okokat (gyöngébb általános iskolából érkezés, személyes válság, szülők válása, haláleset, betegség, stb.), és személyes beszélgetésekkel, esetleg családlátogatással, stb. segíti bajba jutott diákját a nehéz szakaszon való túljutásban.
• Kalazancius atyánk szellemében külön gondja van a szegény tanulókra (pl. segélyek felkutatása, biztosítása), hogy semmiben ne szenvedjenek hátrányt a többiekhez képest.
• Állandó jelenlétével is kifejezi az osztályával való törődést (az első tanítási óra megkezdése előtt, diákmiséken, rekollekciókon, lelkigyakorlatokon, ünnepélyeken, kirándulásokon).
• Figyelemmel kíséri tanítványai tanulmányi eredményét, rendszeresen tájékoztatja a szülőket, ellenőrzi az Ellenőrző könyv béli bejegyzések aláíratását.
• Rendelkezik az osztályára kidolgozott nevelési tervvel, és ennek megvalósítására igényesen használja föl az osztályfőnöki órákat, reggeli beszélgetéseket. Ezeken az órákon az aktuális ügyek mellett (a tanév eseményei, osztályrendezvények, ünnepi megemlékezések, adventi időszak...) van határozott, következetes tematikája.
• Megszervezi és vezeti osztálya tanulmányi kirándulásait, téli és nyári túráit, színház-, hangverseny- és múzeumlátogatásait...
• Megválasztatja osztályában minden év elején a diákönkormányzat vezetőit. Az egyes programok szervezésében igénybe veszi segítségüket, és kikéri véleményüket az egyes félévek végén a magatartás és szorgalom jegyeket illetően.
• Látogatja osztályának tanítási óráit. Gondja van a tanulmányi elfoglaltságok, követelmények arányos elosztására, teljesíthetőségére. Szükség esetén konferenciára hívja össze az osztályában tanító tanárokat. Tanulási- vagy magatartászavarok esetén a szülővel egyetértésben kéri a nevelési tanácsadó segítségét. A vizsgálati eredményt hozzáférhetővé teszi a gyereket tanító kollégák számára.
• Felel a rábízott diákok termének rendjéért, dekorációjáért. Osztályának tanulóit az iskola berendezéseinek megbecsülésére, jó ízlésre, rendszeretetre, tisztaságra neveli.
• Elvégezi az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket (Törzslap, Osztálynapló, Osztályozó napló, statisztikák...) megtartva a kiírt határidőket.
• Segíti diákjait a helyes pályaválasztásban. Első osztálytól kezdve törekszik a rábízottak helyes önismeretének kialakítására. Előkészíti helyes fakultációválasztásukat. Az egyes hivatásokról való tökéletesebb kép kialakítása érdekében külső előadókat is meghív osztályához az igazgatóval egyeztetve.

1.7.6. A szakmai munkaközösségek vezetője:

• Összeállítja a munkaközösség éves programját. A munkaközösség éves programjában előírt időben beszámol annak munkájáról.
• Összehangolja az azonos területeken, a rokon szaktárgyakat tanító kollégák munkáját, ötleteket ad a tankönyvválasztásra, elvégzendő demonstrációs és tanulói kísérletekre, szakkörök és fakultációk tematikájára, a kétszintű érettséginek megfelelő feladatsorok összeállítására...
• Figyelemmel kíséri a rá bízott szaktárgyakban kiírt versenyeket, pályázatokat. Tájékoztatja kollégáit róluk, összeállítja az induló vagy indítandó diákok listáját, és leadja a kívánt időpontig.
• Bemutató órákat, szakmai megbeszéléseket szervez, óralátogatásokat végez.
• Tanítási gyakorlatra jelentkező tanárjelöltek esetén javaslatot tesz a tanítási gyakorlatot vezető pedagógus személyére.
• Törekszik az adott szakterületen az egységes értékelés megvalósulására.
• Feltárja a szaktárgyi koncentráció és a tantárgy oktatás fejlesztésének lehetőségeit.
• Javaslatot tesz a szaktantermek, szertárak fejlesztésére, a terem- és szertárfelelősök személyére.

1.7.7. A szertárak, szaktantermek, gyűjtemények felelősei:

• Teljes anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik a rábízott értékekért, vezeti a szakleltárt, és a fogyóeszközök nyilvántartását.
• Összeállítja az adott szertár, szaktanterem házirendjét.
• Gondját viseli a rábízott eszközöknek, tájékozódik az új beszerzések lehetőségeiről, az igazgatóval egyeztetett módon gyarapítja az intézményt. E tevékenységébe bevonhatja a tanulókat (pl. preparátumok készítése) és a szülőket is.
• Kötelessége lehetővé tenni, hogy tanártársaik oktatómunkájuk közben használhassák a megfelelő eszközöket (pl. rendrakás, használt üvegedények elmosása). Sőt bíztatja is kollégáit az eszközök igénybevételére munkájuk hatékonyságának növelése érdekében. Tájékoztatja őket az új beszerzésekről, az új kollégákkal pedig ismerteti a meglévő lehetőségeket.
1.7.8. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős:

• Együtt működik az osztályfőnökökkel: állandó információcsere, közös családlátogatás, stb.
• Tisztában van a diákok szociális, egészségügyi és mentálhygiénés körülményeivel.
• Az osztályfőnökök bevonásával összeállítja a különböző szociális támogatások (pl. tankönyvtámogatás, szociális juttatások) kedvezményezetteinek listáját.
• Napra készen tájékozott az ifjúságvédelem területén.
• Élő kapcsolatokat épít ki az iskolán kívüli megfelelő intézményekkel (pl. ÁNTSZ, gyámhivatal).
• Megszervezi a drogprevenció szükséges programjait.
• Szükség esetén kezdeményezi a rászoruló diákok diákotthoni elhelyezését.

1.7.9. A pályaválasztási felelős:

• Együttműködik az osztályfőnökökkel.
• Napra készen tájékozott a pályaválasztással kapcsolatos tudnivalókról.
• Élő kapcsolatokat épít ki a pályaválasztást segítő intézményekkel és a továbbtanuló diákokat fogadó iskolákkal.

1.7.10. A szabadidő-szervező:

• Együttműködjék az osztályfőnökökkel, a munkaközösségek vezetőivel valamint a városi művelődési intézményekkel (HSMK, Halis István Városi Könyvtár, Thúry György Múzeum, városi illetve környékbeli egyházi oktatási intézmények…).
• Tájékozott a városban és környékén kínálkozó szabadidős lehetőségekkel: színházi előadások, hangversenyek, kiállítások, sportrendezvények, kézműves és alkotó foglalkozások, stb.
• Hozzáférhető nyilvántartást vezet azokról a szálláshelyekről, értékes kiállításokról és programlehetőségekről, melyek segítséget nyújthatnak az osztálykirándulások, erdei iskolák, túrák, táborok szervezésekor. Mindenben a szervezők segítségére van az utazási kedvezmények, buszmegrendelések, szállások, stb. igénybevétele terén.
• Különös gondja van az intézmény hagyományrendszerébe illeszkedő iskolai programok (Októberi esték, Virág Benedek Szavalóverseny, Katolikus Iskolák Kórustalálkozója, iskolai ünnepségek, farsangi mulatság, iskolazarándoklat…) segítésére.
• Felkutatja és kidolgozza az intézményt illetve annak programjait támogató pályázatokat. Gondja van a pályázat további sorsának nyomon követésére és a beszámoló precíz elkészítésére.
• Tájékoztatja a diákokat az egyes lehetőségekről, és buzdítja őket a tevékeny részvételre. Természetesen a diákoknak és a kollégáknak ajánlott programok legyenek összhangban az intézmény keresztény szellemiségével, az Intézményi Programban foglaltakkal.

1.7.11. A tankönyvbeszerzés felelőse:

• Az intézmény megbízási szerződésben áll a nagykanizsai Zrínyi Könyvesházzal, mely vállalja a tankönyvek árusítását, és a magmaradó tankönyvek visszáruzását, a számlaadást a szülők és az iskola felé, a tanév közben jelentkező tankönyvigények teljesítését.
• A tankönyvfelelős élő kapcsolatot tart fenn az intézményt tankönyvvel ellátó megfelelő forgalmazókkal, valamint az intézményt és diákjait kiszolgáló Zrínyi Könyvesházzal.
• Tanártársait tájékoztatja az új tankönyvek megjelenéséről.
• Ismerteti a diákokkal és szüleikkel a tankönyv beszerzés rendjét: tankönyvlista kiadása, átvétel helye, fizetés módja és mértéke, kedvezményekre jogosító igazolások.
• Fölméri és összegyűjti az egyes tanárok tankönyvigényeit, majd idejében megrendeli a kívánt mennyiséget.

1.7.12. A munkavédelmi- és tűzrendészeti felelős:

• A munkavédelmi és a tűzrendészeti (írott és íratlan) szabályok megtartásának az igazgató által felkért felelőse.
• Minden elvárhatót megtesz a balesetek, és tűzesetek megelőzése érdekében. Az egyes esetek tanulságait nyilvánvalóvá teszi az egész iskolaközösség számára.
• Évente munkavédelmi illetve tűzrendészeti előadást tart az iskola dolgozói számára.
• A tanév elején – az igazgatóval és a Tűzoltósággal előre egyeztetve – tűzriadó próbát (bombariadó próbát) tart.
• Időről időre ellenőrzi a munkavédelmi illetve tűzrendészeti előírások betartását. A balesetveszélyes helyzeteket, berendezéseket, súlyos szabálysértéseket, felelőtlenségeket azonnal jelenti az igazgatónak.
• Folyton képzi önmagát megbízási területén, ismerkedik a legújabb eredményekkel, lehetőségekkel és jogszabályokkal.
• Az e pontban jelzett kettős feladatkör ellátására két külön személy is felkérhető, pontosan meghatározva munkaköri leírásukban, hogy melyikük miért felelős.

II. A tanulók

II.1. Jelentkezés, és felvétel:

Az iskolánkba való jelentkezés alapfeltétele, hogy az a család, mely gyermeke számára a felvételt kéri az iskola lelkiségével, és nevelési céljaival egyetértsen.

Alsó tagozat

Az iskola első évfolyamára a felvétel a város többi iskolájával összhangban, a város által meghirdetett napokon és módón történik (általában március-április hónap folyamán). A beíratáshoz a szülőknek magukkal kell hozni a gyermek:
• anyakönyvi kivonatát,
• iskolaérettségét megállapító orvosi szakvéleményét.

Gimnázium és diákotthon

A jelentkező gyermek (vagy szülei) hatodikos illetve nyolcadikos korában az őszi hónapokban kinyilvánítja az iskola felé jelentkezési szándékát. Az iskola a jelentkezési folyamat lezárását megelőzően behívja adatfelvételre, és tájékozódik a jelentkező szándékáról, elképzeléseiről, képességeiről, tudásáról (ellenőrző könyv, bizonyítvány). Erre az alkalomra a jelentkezőnek – amennyiben a család valamely egyházközség tagja – magával kell hoznia plébánosi (paróchusi vagy hitoktatói) ajánlását.
A hivatalos jelentkezés az általános iskolákban rendszeresített formanyomtatványon történik, melyet a jelentkező iskolája küld meg intézményünknek. Ezen a nyomtatványon kell feltüntetni a diákotthonba való felvétel iránti kérelmet is.
A diákotthonba való felvétel szempontjai:
• a tanuló egyáltalán nem tudja megoldani lakóhelyéről a mindennapos iskolába járást,
• a tanuló csak nehezen tudja megoldani a mindennapos iskolába járást és ez vélelmezhetően a tanulmányok rovására megy,
• a tanuló szociális helyzete indokolja (pl. a lakás beosztása, a testvérek száma vagy az otthoni szülői felügyelet hiánya)
• a tanuló tanulmányi előmenetele (pl. évismétlő tanulóval szemben előnyt élvez a nem évismétlő tanuló).

Átjelentkezés

Az előbbi pontokban érintett növendékeken kívül lehetőség van másik oktatási intézményből bármely évfolyamra való átjelentkezésre – indokolt esetben akár tanév közben is (pl. költözködés, más rendkívüli esemény, pedagógiai szempont). Ez esetben a jelentkező diák vagy szülei kinyilvánítják szándékukat, egyeztetik elképzeléseiket az iskola által biztosított lehetőségekkel. Amennyiben a két oktatási intézmény helyi tantervei lényegesen eltérnek egymástól (pl. oktatott tantárgyak), úgy a jelentkező tanulónak egy rögzített időpontban különbözeti osztályozó vizsgát kell tennie. Az iskolai átvétel kinyilvánítása egyúttal a kollégiumi elhelyezés lehetőségét is magába foglalja.

A felvételről minden esetben az igazgató dönt.

A tanulói jogviszony megszűnése

A tanulói jogviszony (ideértve a kollégiumi jogviszonyt is) megszűnik, ha
• a kiskorú tanuló a szülő (gondozó) szándéka szerint más oktatási intézménybe átvételt nyert,
• a tanuló a tanulmányait befejezte,
• a nagykorú tanuló az iskolából kimaradt,
• az iskola tantestülete – egy másik oktatási intézmény fogadókészségének kinyilvánítását követően – a tanulót súlyos fegyelmi vétségei következtében távozásra szólította föl.
A tanuló a távozását megelőzően köteles az adósságait rendezni:
• könyvtári könyvek – köztük a kikölcsönzött tartós tankönyvek – visszaszolgáltatása,
• az étkezési vagy egyéb díjtartozások kiegyenlítése,
• kollégisták szekrénykulcsainak leadása,
• az esetlegesen okozott károk megtérítése, megjavíttatása.

A tanulói jogviszony változását felvétel vagy elbocsátás a KIR rendszeren keresztül – az adatbázis módosítása útján – haladéktalanul jelenteni kell.

II.2. A tanulók jogai:

A tanulók számára mindazon jogok biztosítottak, melyek révén hitre épülő, önálló, szabad, felelős jellemük kibontakozhat.
A tanárok kötelesek biztosítani a tanulók számára a képességeiknek leginkább megfelelő módon, és a lehető leghatékonyabban az általános műveltséghez és a továbbtanuláshoz szükséges ismeretek megszerzésének lehetőségét.
A tanulók a SZMSZ-ben és a Házirendben meghatározott módon használhatják az iskola és a kollégium helyiségeit és fölszerelését.
Az iskola és a kollégium köteles támogatni minden pozitív, egyéni kezdeményezést (pl. nyelvtanulás, zenetanulás, sport...), ám csak az ésszerű határokon belül.

II.3. A tanulók kötelességei:

A tanulónak kötelessége a képességeinek megfelelő módon tanulni, az önnevelésben iparkodni, az Istennek tetsző keresztény életre törekedni.
A tanulónak kötelessége hiányzásait a SZMSZ mellékletét képező Házirendben leírt módon igazolni.
Továbbá az SZMSZ és a Házirend rávonatkozó pontjait megtartani.

II.4. A tanulók vizsgakötelezettségei:

A tanuló köteles továbbhaladása végett osztályozóvizsgát tenni, ha:
• tanulmányait magántanulóként folytatja,
• egyes tantárgyakat (pl. angol nyelvi különóra) nem iskolai keretben tanul, és az adott tantárgyból félévi vagy év végi osztályzatot kér,
• a tantestület határozata erre lehetőséget ad (pl. hosszú, 250 órás – vagy egy-egy tantárgyból az órák 20 %-a – mulasztás esetén),
• ha legfeljebb két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
A gimnáziumi tanulók tanulmányaik befejeztével a GÉV-ben szabályozott módon rendes kétszintű érettségi vizsgát tehetnek. A tanulók kérhetik akár az előrehozott, akár a szintemelő, akár a javító érettségi vizsgára bocsátásukat.
A nyelvi előkészítő tanfolyamon résztvevő tanulók kimeneti vizsgaként a 10. évfolyam végén előrehozott nyelvi érettségit és informatika érettségi vizsgát, vagy Állami Nyelvvizsgát és ECDL vizsgát tehetnek vagy mindkettőt.
Az OKTV-n a döntőben (1-30.) helyezést elért diákok az adott tantárgyból évvégi jegyként automatikusan jeles osztályzatot kapnak, az Intézményi Programban szabályozott tantárgyi követelményeket teljesítettnek kell tekinteni, még akkor is, ha felmentést kapnak a tantárgy látogatása alól.

III. Az iskola munkarendje

III.1. Vallási nevelés:

Az intézmény minden tanárának kötelessége életének személyes jó példájával, a tantárgya adta lehetőségeken keresztül tanulóink keresztény hitre nevelését előmozdítani. Különös gondot kell fordítani a sajátosan keresztény értékekre: a lelkiismeret érzékenysége, megbocsátás, alázat, szelídség, türelem, szolgálatkészség, szociális érzékenység...
Minden tanév a Szentlélek segítségül hívásával - Veni Sancte - kezdődik, és az Úristennek hálát adó szentmisével - Te Deum - záródik. Az egész tanév során törekedni kell arra, hogy az iskola mint közösség együtt élje át az egyházi évet. A tanítás minden nap imádsággal kezdődik és végződik. Keresni kell a közös imádság más lehetőségeit is (pl. nagyböjti péntekeken keresztút, stb.). Köszönésünk ("Laudetur Iesus Christus! - In aeternum. Amen.") nemcsak az egymás iránti tisztelet kifejezője, hanem egyúttal imádság is.
Minden diák hitoktatásban részesül. A hittan oktatása minden évfolyamban heti két órában - az órarendbe beépített módon - történik. A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon a diákoknak lehetősége van a hittant emelt szinten, fakultációs órakeretben is tanulni. Az iskola hittanárát a fenntartó nevezi ki. A hittanból szerzett érdemjegyek a bizonyítványba és a törzslapra egyaránt bekerülnek a többi tantárgy érdemjegyeihez hasonlóan.
Az iskola tanulói vasárnaponként a Házirendben leírt módon diákmisén vesznek részt. Az egyház tanácsolt ünnepein szintén van diákmise, általában a szerdai miserend szerint. A rendszerint előforduló alkalmak:

• Szeptember 8. Szűz Mária születésnapja.
• Szeptember 12. Szűz Mária neve napja.
• Október 8. Magyarok Nagyasszonya.
• November 1. Mindenszentek ünnepe.
• November 2. Halottak napja.
• November 5. Szent Imre herceg, az ifjúság védőszentje.
• November 25. Patrocínium – Kalazanci Szent József atyai pártfogása.
• December 8. Szeplőtelen fogantatás ünnepe.
• Február 2. Urunk, Jézus Krisztus bemutatása a templomban
– Gyertyaszentelő Boldogasszony.
• Március ... Hamvazószerda
• Március 25. Urunk, Jézus Krisztus hírüladása (az angyali üzenet által)
– Gyümölcsoltó Boldogasszony.
• Május 8. Kegyes Iskolák Királynéja.

A lelki nevelés és önnevelés iskolájához tartozik évenként a Nagyhetet megelőzően a Virágvasárnappal záródó háromnapos lelkigyakorlat. Ennek kiegészítése a három kötelező bűnbánati liturgia: tanév elején, adventben és a tanév befejezése előtt, valamint a fakultatív módon választható elsőpénteki rekollekciók.

III.2. Egyetemes emberi értékekre nevelés:

A tanulók egész életére döntő kihatással vannak az iskolánkban eltöltött évek. Ezen idő alatt alakul ki és szilárdul meg jellemük, egész karakterüket a négy alapérték (igazság, jóság, szépség, szentség) határozza meg. Ezért a nevelőtestület kötelessége:
• felkelteni a diákok érdeklődését a valódi értékek iránt,
• az igényességet kialakítani bennük,
• küzdő és kudarcvállaló képességüket növelni,
• a keresztény hit által szintézist teremteni bennük.

Iskolánk nem tekinti elsődleges céljának az egyetemre való felkészítést, bár ehhez minden támogatást és képzést biztosít. A tanítás mellett komoly hangsúlyt kap az erkölcsi és az esztétikai nevelés is. A tanulóknál elő kell segíteni tehetségeik kibontakoztatását (pl. az énekkarban, képzőművészeti szakkörökön, pályázatokon való részvétel formájában).

III.3. Az általános műveltség megalapozása:

Általános műveltségen a szintetizált és alkalmazható ismeretek rendszerét értjük. Ezért az iskola és a diákotthon feladata sokkal több, mint az érettségi bizonyítvány megszerzésének és a felsőoktatási intézményekbe való sikeres felvételnek a biztosítása.
A konkrét ismeretanyagok megtanítása mellett törekedni kell arra, hogy a tanulók az ismeretszerzés módszereit, a józan kritika szellemét, és az alkalmazás lehetőségeit is elsajátítsák.
A pedagógia fontos feladata, hogy az állandó önképzés igényét fölébressze, és ehhez módszereket is adjon. Mindezek alkalmazására már az iskolás évek alatt is igen nagy szükség van.

III.4. Közösségi életre nevelés:

A tanulók az intézményünkben eltöltött éveik alatt fokozatosan fedezik föl személyiségük páratlan értékeit és szabadságát. Ezért kötődnek ebben a korban a legtartósabb barátságok is. Hogy az említett fölfedezés ne az egoizmus irányába deformálja őket, döntő jelentőségű, hogy tudatosan átéljék a másik ember tiszteletét és a közösségben rejlő értékeket. A keresztény tanítás szerint közösségi életünk érlel meg Isten örök szeretetére.

A kamaszkori lázadás a tanulókat szembe fordítja szüleikkel. Ezért feladata az iskola pedagógusainak küzdeni az eltúlzott kritikaszterség ellen, és a szülők iránti tiszteletre, hálára nevelni az ifjakat.
A tanításban rá kell mutatni a közös értékek közösségi hátterére. Az összemberi műveltség (anyanyelv, vallás...) értékelésénél különösen fontos ez a szempont.
A diákok – mint az iskola-, osztályközösség tagjai – a közösségek hagyományainak megbecsülésével, előírásainak elfogadásával, a kollektív felelősség vállalásával alakíthatók közösségi emberekké.
Lényeges, hogy a diákok megtanulják elfogadni és megbecsülni más közösségek sajátságos értékeit is.
A közösségi életre való nevelésben jelentősek azon kirándulások és rendezvények, melyeken az egymásrautaltság és egymás szolgálata intenzívebben élhető meg. E téren kiemelkedő lehetőségeket jelent a diákotthon mindennapjainak világa.
III.5. Tehetséggondozás:

A szaktanároknak mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az általuk tanított diákok közül a legtehetségesebbek ne elégedjenek meg az alapkövetelmény teljesítésével, hanem szakköri munkával, versenyekre való fölkészüléssel, pályaművek kidolgozásával fejlesszék tovább képességeiket.
Ügyelni kell ugyanakkor arra is, hogy a tehetséges tanulók elkerüljék a karrierizmus és a gőg zsákutcáit. Tudatosítani kell bennük, hogy hálával tartoznak az Úristennek képességeikért, és érezzék át annak felelősségét, hogy nekik majd többről kell számot adni, és a nagyobb tehetség odaadóbb szolgálatra kötelezi őket. A jobbak által elért eredmények megdicsérésekor kerülni kell a gyöngébb képességűek megszégyenítését!
E tárgykörbe tartozik a tehetséges diákok ösztönzése a legalább középfokú állami nyelvvizsga-bizonyítvány – illetve azzal egyenértékű okirat – minél előbbi megszerzésére.
• A 11. évfolyamtól kezdődően a nyelvvizsgával rendelkező diákok lehetőséget kapnak egy a nyelvtudásukat szinten tartó fakultáció illetve szakkör választására.

III.6. Egészséges életmódra nevelés:

A keresztény értékrendben megbecsült helye van az emberi testnek, hiszen a keresztény tanítás szerint Isten a testnek is örök jövőt szán. Ezért az iskolának alapvető kötelessége az egészséges életmódra való nevelés is. Ezt a feladatot az iskola minden tanárának föl kell vállalni.
A testnevelés órák feladata az egészséges testművelés megalapozása, hiszen az igényes szellemi élethez nélkülözhetetlen.
A tömegsport feladata a nem sportoló tanulók mozgásigényét, játékkedvét felkelteni, és ezek megvalósításához alkalmat teremteni.
A küzdőképességet, kitartást, így az egész jellemet is hatékonyan alakítja a sport. Ezért az iskola támogatja az egyes sportszakosztályok munkáját.
Az iskola a tanév folyamán (pl. hétvégeken és a nyári-, téli szünetekben) lehetőséget teremt diákjainak a természetjárásra evezős-, kerékpár-, gyalog-, vitorlás-, és sítúrák keretében. Mivel az embert óriási és pótolhatatlan veszteség éri, ha elszakad a természettől, törekedni kell arra, hogy a diákok közül mindenki legalább egy túrán részt vegyen. Kell, hogy az iskola arra alkalmas tanárai a túraszervezést és vezetést szívügyüknek tekintsék.

III.7. A szabadidő értékes felhasználására nevelés:

Törekedni kell arra, hogy a fiatalok már itt az iskolában és később az iskola elhagyása után is tudják igényesen, tartalmasan eltölteni szabad idejüket. Meg kell tanulni a szabadidő értékes felhasználásának egyéni és közösségi formáit. Az önképzés, az igényes olvasmányok, a készségfejlesztő barkácsolások mellett tudják az Istenhez fűződő kapcsolatukat is ápolni, és találjanak rá az erkölcsös szórakozás módjaira. A közösségi programok (vetélkedő, tánciskola, cserkészet, bázisközösségi élet stb.) szintén kapják meg a kellő helyüket. Az osztályfőnököknek legyen gondja arra, hogy a szabadidős programok szervezéséből mindenki vegye ki a részét, hiszen ezen keresztül a diákokat a közösségért vállalt szolgálatra is nevelik.
Szorgalmazni kell, hogy minél több tanuló vegyen részt színvonalas hangversenyeken, színielőadásokon. Ennek érdekében néha kötelező színházlátogatásra is szükség van, melynek szervezése elsősorban az osztályfőnökök, az irodalomtanárok és a szabadidőszervező kötelessége.
A filmkultúra értékeinek megismertetésére mozi-látogatás is szervezhető. A diákok ízléskultúrájának művelése érdekében az iskola videó tára is igénybe vehető.
Az iskola támogatja a diákok önálló törekvéseit is (pl. zenetanulás). A magukat ilyen irányban gazdagító diákok számára szívesen teremt bemutatkozási lehetőséget (pl. diákhangverseny, irodalmi est, irodalmi színpad, stb.).

III.8. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás:

Az egyes szervezeti egységek, azaz intézményrészek (alsó tagozat, felső tagozat, gimnázium, kollégium) közötti kapcsolattartás különösebb gondot nem igényel, hiszen az intézmény egyetlen telephelyen működik, közös irányítás alatt, egységes és közös nevelői testülettel rendelkezik. Ennek ellenére a kapcsolattartást és az elégséges információáramlást a következő csatornák segítik.
• hetenkénti rendszerességgel összeülő intézményi vezetőségi értekezlet,
• hetenkénti rendszerességgel összeülő kollégiumi nevelőtanári konferencia,
• tagozatokon átívelő munkaközösségi értekezletek,
• minőségfejlesztési délutánok,
• igazgatói hirdetőkönyv, körözvény,
• tantestületi faliújság,
• az intézmény internetes honlapja,
• valamint a személyes beszélgetések.
A vezetőségi tagok közti munkakapcsolat hatékony működéséért az igazgató, az egy munkaközösségbe tartozó pedagógusok közt a munkaközösség vezetője, az egy osztályban tanító pedagógusok közt az osztályfőnök, a kollégiumi csoporthoz beosztott pedagógusok közt a kollégiumi csoportvezető felel.
A diákotthoni csoportvezetők felelnek a rájuk bízott diákok iskolai tanulmányi előmenetelének nyomon követéséért, ugyanakkor az iskolai osztályfőnökök felelnek az osztályukba járó kollégista diákok nevelési ügyeinek utánajárásáért, megismeréséért.
A tagozatátmenet zavartalanságát biztosító élő kapcsolatért az adott tanévben 4., 6. és 8. évfolyamon szolgálatot tevő osztályfőnökök felelnek.
Az egyes vezetőségi tagok közötti feladatmegosztást az SZMSZ I.7.1-2. bekezdései tartalmazzák.

III.9. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása:

A nevelőtestület homogenitását megtörik egyes ellátandó feladatkörök egyfajta partikuláris hierarchiát képezve. Az egyes tisztségviselők alkalmanként tovább delegálhatják feladataik egészét vagy annak egy részét, úgy mint:

Az igazgató és helyettesei felkérhetik bármelyik pedagógust:
• országos, városi vagy más rendezvényen, ünnepségen az iskola képviseletére,
• hivatalos dokumentumok „piszkozatának”, tervezetének elkészítésére, kidolgozására,
• tantestületi konferencia levezetésére vagy azon előadás tartására,
• az óralátogatási más ellenőrzési kötelezettségben való közreműködésre.

A munkaközösség vezetője megkérhet kollégát
• az óralátogatásban való besegítésre,
• az iskola által felvállalt tanárjelölt vezetésére,
• a tantárgyi értekezlet megtartására,
• a szakleltárak elkészítésére,
• új beszerzések, selejtezések vagy javításokra való javaslattételre.

Az osztályfőnök felkérheti bármely pedagógus kollégát
• a reggeli imádság vezetésére,
• az osztály közös intézményi programra való elkísérésére és ottani felügyeletére,
• adminisztrációs kötelezettségeinek alkalmi átvállalására,
• statisztikai jelentés elkészítésére.

Minden pedagógus kérhet alkalmi kisegítést
• akadályoztatása esetén igazgatói(helyettesi) engedély birtokában óracserére,
• felügyelet átvállalására,
• informatikai tudás hiányában az azt igénylő feladatok elvégzésére,
• tanuló beszámoltatásának ellenőrzésére.

Nem elegendő a vállalkozó lelkű kollégát az adott ügynek megnyerni,, hanem a feladat tényleges elvégzéséről meg is kell győződni. A beszámolás történhet
• a delegált részéről kezdeményezett tájékoztatás (jelentés) által szóban vagy írásban – ez a dolog legtermészetesebb módja,
• a delegáló részéről kezdeményezett beszámoltatás útján szóban vagy írásban,
• a kért feladat során keletkezett produktum (pl. irat) ellenőrzése, áttekintése által,
• legvégső esetben más kollégák beszámolói által.

III.10. Az intézmény munkarendje (működési rendje), a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje:

Az intézmény munkanapokon reggel 6.00 órától este 20.30 óráig tart nyitva. Ez a nappali portaszolgálat ideje is. 20.30-tól másnap reggel 6 óráig az éjszakai portaszolgálatot (ügyeletet zárt bejárati ajtók mellett) a diákotthonban ügyeletet adó prefektusok látják el.
Munkaszüneti napokon csak a bent maradó kollégisták által látogatható épületrészek vannak nyitva. Ilyenkor az ügyeletes nevelőtanár figyel az intézmény rendjére és az érkezők, a hétvégéről visszaérkező kollégista diákok beléptetésére.
Egyéb – a portások munkaidején kívül eső – rendezvények alkalmával a rendezvény szervezésével megbízott pedagógus felel az intézmény rendjéért.

Az iskola területén a tanítást megelőzően reggel 7.00 órától 8.00 óráig, az óraközi szünetekben, az ebédeltetés alatt és a napközis foglalkozást követően 17 óráig tanári felügyelet van. A felügyelő tanár fogadja az intézmény területére érkező diákokat. A nap végeztével ugyancsak a felügyelő tanár bocsátja útjukra a hazatérőket.

A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkár irodájában történik reggel 7.30 óra és 11.00 között. Tanítási szünetek alkalmával az iskola előre meghirdetett rend szerint – általában hetenként egy munkanapot kijelölve – intézi a hivatalos ügyeket.

Intézményünkben ötnapos munkarend szerint tanítunk hétfőtől-péntekig.
Az egyes tanítási napokon a tanórák rendje (csöngetési rend) a következő:

Alsó tagozat:

• 8.00 – 8.45 1. tanítási óra
• 9.05 – 9.50 2. tanítási óra
• 10.00 – 10.45 3. tanítási óra
• 10.55 – 11.40 4. tanítási óra
• 12.40 – 13.25 5. tanítási óra
• –––– 6. tanítási óra

Felső tagozat és gimnázium:

• 8.00 – 8.45 1. tanítási óra
• 8.55 – 9.40 2. tanítási óra
• 9.55 – 10.40 3. tanítási óra
• 10.50 – 11.35 4. tanítási óra
• 11.45 – 12.30 5. tanítási óra
• 12.40 – 13.25 6. tanítási óra (felső tagozatosoknak 12.55 – 13.40)
• 13.50 – 14.30 7. tanítási óra
• 14.40 – 15.20 8. tanítási óra

E munkarendhez igazodik a kollégium is. A kollégiumot a növendékek rendesen vasárnap 14 órától pénteken 15 óráig vehetik igénybe. A diákok – amennyiben az iskolai programok, a diák vagy a szülő érdeke úgy kívánja – a kollégiumot a hétvégén is igénybe vehetik. Ez esetben szándékukat legalább három nappal előre jelezni kell.

III.11. Az intézményvezető és helyetteseinek bent tartózkodásának és helyettesítésének rendje:

Az intézmény felelős vezetője az igazgató. Intézkedési jogkörét korlátozva vagy korlátozások nélkül delegálhatja helyetteseinek.
A vezetők bent tartózkodása. Az igazgató vagy egyik helyettese – az órarendbe illesztett beosztás szerint – reggel 7.30 és 15.30 között mindig elérhető.
Ezen időn kívül az ügyeletre beosztott pedagógus, illetve az ügyeleti időn kívül a foglalkozásokat tartó pedagógus kötelessége a felmerülő felelős döntések és gyors intézkedések megtétele. Amennyiben mód van rá, telefonon kérje ki előzetesen az intézményvezető véleményét, tanácsát. Ha a vezetőség egy tagja sem elérhető, akkor a döntés felelősségét fel kell vállalnia, de a foganatosított intézkedésekről utólagos beszámolási kötelezettség terheli.

Az igazgató akadályoztatása esetére helyettest nevez ki név szerint és az átadott illetékességi terület meghatározásával.
Amennyiben erre nincs mód, akkor az intézkedési jogkör továbbadása automatikusan a következő úton történik:
• alapesetben:
Igazgató
→ nevelési igazgatóhelyettes
→ oktatási igazgatóhelyettes
→ gazdasági vezető
• indokolt és sürgető esetben:
→ az éppen elérhető valamelyik igazgatói tanácsos
→ az iskola mellet működő rendház házfőnöke (a tantestület tagja!)
• csak vészhelyzetben, halasztást nem tűrő esetben:
→ bármely piarista szerzetes pedagógus,
→ bármely határozatlan időre szerződtetett pedagógus
→ bármely határozott időre szerződtetett pedagógus.

Minden meghozott döntésről és intézkedésről utólagosan tájékoztatni kell az intézmény vezetőjét, sőt indokolt esetben a fenntartót is.

III.12. Az intézmény könyvtárának működési rendje:

Az intézmény egyetlen közel 20.000 kötetes könyvtára szolgálja ki mind az iskola, mind a kollégium igényeit. A könyvtári állomány több részre tagolódik:
• ifjúsági irodalom (általános iskolás korosztály számára javasolt állomány)
• kézikönyvek, folyóiratok, hang és képhordozók (nem kölcsönözhető állomány),
• felnőtt irodalom, szakkönyvek tanári segédkönyvek (gimnazista korosztály számára javasolt illetve felnőtt rétegnek szóló állomány)

A könyvtár használóinak köre:
• A könyvtár alanyi jogon való használója
• az intézménnyel munkaviszonyban álló bármely felnőtt,
• az intézménnyel tanulói (kollégiumi) jogviszonyban álló bármely diák.
• A könyvtár eseti vagy rendkívüli használója
• bármely az előző pontban megjelöl diák hozzátartozója,
• bármely másik piarista intézmény dolgozója vagy tanulója,
• bármely kutatási, ismeretszerzési céllal bejelentkező látogató.
Ez utóbbi eseti vagy rendkívüli használó az igazgatótól vagy helyetteseitől nyert előzetes engedély birtokában használhatja az intézmény könyvtárát.

A könyvtárba való beiratkozás módja:
• A könyvtár alanyi jogon való használói az első alkalommal bejelentkeznek a könyvtár vezetőjénél, ellenőrzik a könyvtár adatbázisában lévő adataikat. Szükség esetén felmutatják a személyazonosságukat igazoló valamely okmányt (pl. személyi igazolvány, útlevél, diákigazolvány). A diákság beiratkozására rendszerint osztályfoglalkozás (könyvtári óra) keretében kerül sor.
• Az eseti vagy rendkívüli beiratkozáshoz szükséges egy a személyazonosságot igazoló okmány (pl. személyi igazolvány, útlevél, diákigazolvány) valamint a vezetőség által kiállított könyvtárhasználati engedély felmutatása.
• Amennyiben bármely könyvtárhasználó adataiban változás áll be, úgy szükséges a könyvtári adtabázis frissítése (pl. névváltozás, lakcímváltozás). A bejelentés a használó részéről személyesen történik. Amennyiben munka- illetve tanulói-, kollégiumi jogviszony megszűnése áll be, úgy a könyvtár tájékoztatása az iskolatitkár feladatkörébe tartozik – a megszűntetés előtt kikölcsönzött könyvtári állomány visszajuttatása érdekében.

Igénybe vehető könyvtári szolgáltatások köre és feltételei:
• Helyben olvasás:
• A kézikönyvek, folyóiratok csak helyben olvashatók.
• Diákok csak az életkoruknak megfelelő könyvet olvashatnak.
• A polcról való levételkor őrjegy használata kötelező.
• Az olvasás végeztével a könyvet vissza kell tenni az őrjegy helyére.
• Kölcsönzés, melynek feltétele:
• a beiratkozás ténye,
• a korábban kikölcsönzött könyvek hiánytalan és ép állapotú visszahozatala.
• Internet-használat
• Az olvasótermi Internet hozzáférés bármely könyvtárhasználónak rendelkezésére áll.
• A gép mellett ülőnek kerülnie kell a kereszténységgel összeegyeztethetetlen honlapok világát.
• Az a felhasználó, aki házi feladatát készíti, vagy ahhoz gyűjt anyagot előnyt élvez azzal szemben, aki csak szórakozási céllal ülne a gép mellé.
• Chat-elés (skype, msn) mindenkor minden gépen tilos.
• Tájékoztatás, segítségnyújtás kutatáshoz, olvasnivaló választáshoz
• A könyvtáros szívesen vezet be bárkit a könyvek, adathordozók világába.
• Segít a könyvtárban való eligazodásban (pl. ETO számok).
• Felvilágosítást és ötleteket ad a tudományos kutatáshoz.
• Segít az olvasó érdeklődésének és életkorának megfelelő irodalmi mű kiválasztásában.
• Könyvtári órák tartása a magyar nyelv és irodalom illetve az informatika órák keretében történik.
• Nyomtatás, fénymásolás. A könyvtár segíti a felhasználókat
• sajátkészítésű fájlok vagy az Internetről letöltött oldalak kinyomtatásában – a nyomtatás térítésköteles, és nem ütközhet a szerzői jog megsértésébe,
• a könyvek, folyóiratok egyes lapjainak, ábráinak fénymásolásában – a fénymásolás térítésköteles, és nem ütközhet a szerzői jog, a műre vonatkozó másolási tilalom megsértésébe.

A könyvtárhasználat szabályai:
• Olvasni vagy kölcsönözni kívánó könyvtárhasználó nyitvatartási időben is csak a könyvtári személyzet jelenlétében tartózkodhat.
• Diákok egyszerre csak egy felnőtt dolgozók egyszerre legfeljebb tíz könyvet kölcsönözhetnek. A kölcsönzés időtartama legfeljebb 10 nap. Hosszabbításra legfeljebb két alkalommal kerülhet sor. A tanév utolsó tanítási napjáig bezárólag minden könyvet vissza kell hozni.
• CD-t, DVD-t, videokazettát csak az iskola dolgozói kölcsönözhetnek, a könyvekre vonatkozó feltételekkel.
• Folyóirat egy-egy száma indokolt esetben csak az igazgató vagy helyettese előzetes engedélyével kölcsönözhető.
• A kikölcsönzött könyvek vagy más adathordozók késedelmes visszahozatala fegyelmi büntetést von maga után (intő, késedelmi díj).
• Az elveszett vagy megrongálódott könyveket (CD-ket, DVD-ket, stb.) a kölcsönzőnek pótolni kell. E kötelezettségének az új példány árának befizetésével is eleget tehet. Amennyiben a mű nem pótolható, az érte befizetett díjat más könyvtári művek beszerzésére kell fordítani.
• A számítógépek használatához a könyvtárosnál külön be kell jelentkezni. A gép használatáért teljes egészében az a felhasználó felel, aki bejelentkezett rá.
• Saját könyv, multimédiás CD, DVD bevitele a könyvtár területére tilos.
• Saját adathordozó (floppy, pendrive, CD) saját fájlok szállítására szabadon használható.
• A könyvtár területére ételt, italt bevinni tilos.

A könyvtár nyitvatartása, a kölcsönzés ideje:
• Nyitva tartás:
• Hétfő 7.45-12.00 és 12.30-16.00
• Kedd, szerda csütörtök 7.45-11.00 és 12.30-16.00
• Péntek 7.45-12.00 és 12.30-14.00
• Szombat, vasárnap a könyvtár zárva tart – kivéve, ha az adott nap az intézmény számára munkanap.
• Kölcsönzési idő:
• Az intézmény dolgozói – valamint az igazgatói engedéllyel rendelkezők – számára a kölcsönzés a könyvtár teljes nyitvatartási ideje alatt lehetséges.
• A diákság számára a nyitvatartási időn belül a 8.45 és 15.30 közötti időszak áll rendelkezésre.
• A kölcsönzés az egyes osztályok könyvtári óráinak időtartama alatt szünetel.

III.13. Az éves munkaterv elkészítése:

A művelődési és közoktatási miniszter által kiadott, a tanév beosztásáról szóló utasítása alapján, valamint figyelembe véve az egyházi és állami ünnepeket és az Intézményi Program célkitűzéseit az igazgató szeptember 15-ig elkészíti a tanév munkatervét. Ezt közli a tantestülettel, a diákokkal és azok szüleivel.
A konkrét éves munkatervnek ki kell terjedni a nevelő-oktató munka minden területére, figyelembe véve a fenntartó irányelveit.

A munkaterv többek között tartalmazza:
• a tanítás nélküli munkanapok időpontjait és felhasználását,
• valamint a megemlékezések rendjét (melyek lesznek osztálykeretben, illetve iskolai keretben), az iskolai hagyományok megünneplésének módját, időpontját, szervezőjét,
• a tantestületi értekezletek időpontját, témáját,
• a szülőket érintő rendezvények rendjét (fogadóórák, szülői értekezletek, stb.)
• a belső ellenőrzés éves tervét. Ennek a tervnek ki kell terjednie az oktató-nevelő munka mellett a technikai, gazdasági, ügyviteli dolgozók munkavégzésére is. Az igazgató határozza meg, hogy az egyes területeken mikor, kiknek a bevonásával végzi az ellenőrzést.

III.14. Egyéb, jogszabályok által nem szabályozott kérdések:

l. Az a diák, aki egy adott évfolyam tantervi követelményeit a második nekifutásra sem képes legalább elégséges osztályzatokkal teljesíteni, harmadik nekifutásra intézetünkben csak akkor keríthet sort, ha az adott tanévben – az érvényes jogszabályok által szabályozott mértékű – tandíjat fizet.

2. Az a diák, aki valamely általa tanult idegen nyelvből a tantervi követelmények teljesítését követően előrehozott érettségi vizsgát tesz, felmentést kap azon nyelv további tanulása alól. Az iskola megszervezi számára a szinten tartó nyelvi szakkörön való részvétel lehetőségét, és egyúttal lehetőséget teremt egy újabb idegen nyelv felvételére.
IV. Külső kapcsolatok

IV.1. Az intézmény és a szülői ház kapcsolata:

A kapcsolattartás szokásos fórumai a szülői értekezletek és fogadóórák, mely alkalmakkor a diákok nevelésében résztvevő felek (szülő és pedagógus) egyeztethetik nevelési, pedagógiai elveiket, konkrét észrevételeiket és a növendékek tanulmányi előmenetelét. Mind a szülő, mind a pedagógus kezdeményezheti a rendkívüli, egyéni találkozást.
A kapcsolattartás írásos fóruma az üzenő-, a tájékoztató füzet és az ellenőrzőkönyv. Az iskola a rendes és rendkívüli rendezvényeket, eseményekkel kapcsolatos információkat körlevél útján is eljuttathatja a szülőkhöz.
Új kapcsolattartási forma a szülői házzal az intézmény internetes honlapján keresztüli kommunikáció. A szülő – amennyiben igényli – saját jelszóval léphet be az őt érintő oldalakra, illetve saját gyermeke előmeneteléről is aktuális információhoz jut.
A kapcsolattartás fontos láncszeme a “fehér asztal” rendezvény, a közös kirándulások és rekollekciók, melyek keretében kötetlenebbül nyílik lehetőség egymás megismerésére és elfogadására, a felmerülő problémák feloldására.
A szülőkkel fenntartott kapcsolatban az intézmény arra törekszik, hogy a szülők partnerek legyenek a nevelésben, ismerjék és elfogadják az iskola és a diákotthon által képviselt értékeket, az ebből adódó célokat és feladatokat, az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka eredményeit. Ennek érdekében folyamatosan tájékoztatja a szülőket
• a diákok tanulmányi és neveltség béli fejlődéséről (tájékoztató füzet, ellenőrző könyv, fogadó órák, szülői értekezletek).
• azokról az iskolai vagy kollégiumi rendezvényekről, amelyekre a szülőket is elvárja.
Mivel a diákotthon (kollégium) nevelőtanárai egyúttal az iskolának is oktató tanárai ezáltal a diákotthoni nevelő tanároknak jó lehetőség a szülőkkel való kapcsolattartás szempontjából az iskolában rendszeresített szülői értekezlet, fogadó óra és mindazok a kapcsolattartási módok, amelyek a fentebb leírt bekezdésekben találhatók.
A teljesség kedvéért meg kell említeni az iskolai ünnepségeket, közülük kiemelten a tanévnyitót és a tanévzárót.

IV.2. A szülői szervezetet megillető jogok:

Az intézménnyel tanulói (kollégiumi) jogviszonyban álló diákok szüleit az alábbi jogok illetik meg:
• szervezett Szülői Munkaközösség (SZM) létrehozása,
• az iskolai tanterem térítésmentes használata a SZM összejövetelei alkalmával,
• az intézmény audio-vizuális eszközözeinek (hangosítás, proketor, stb) használata, valamint a fénymásolás iskolai lebonyolításának lehetősége (ez utóbbi térítés köteles),
• mint SZM-nek a Szülői Közösségek Egyesületében való tagság vállalása,
• az intézmény mellet működő iskolaszék (kollégiumi szék, együtt intézményi szék) felállításának kezdeményezése,
• a működő iskolaszékbe 3 tag delegálása,
• a működő iskolaszék összehívása,
• egyetértési jog a törvényben meghatározott belső szabályzatok (SZMSZ, IP, Házirend) létrehozásával illetve módosításával kapcsolatosan,
• egyetértési jog az iskola tankönyvválasztásával kapcsolatosan,
• egyetértési jog a kötelező alap óraszámon felüli többlet tanítási órák tekintetében (NB. A katolikus hit- és erkölcstan órák, valamint a mindennapos testedzés érdekében létrehozott többlet testnevelés órák nem emelik az órakeretet),
• döntési jog az osztálykirándulások szervezésével kapcsolatosan (vö.: IP X.3.),
• döntési jog az erdei iskola szervezésével kapcsolatosan (vö.: IP XIV.2.),
• tájékozódási jog, információ szerzési jog a szülőket (és gyermekeiket) érintő bármely kérdéssel, eseménnyel kapcsolatban,
• véleménynyilvánítási jog az intézmény életében szülőket (és gyermekeiket) érintő bármely kérdéssel, eseménnyel (pl. szalagavató, fehérasztal, stb) kapcsolatban,
• valamint minden olyan jog, mellyel a hatályos törvények felruházzák őket.

IV.3. Az öregdiákok és az iskola kapcsolata:

• Az iskola támogatja a Piarista Diákszövetség munkáját. Esetenként helyet ad rendezvényeinek, melyekre hívja és várja volt diákjait.
• Az iskolához hű, már végzett öregdiákokat szeretettel várja vissza osztálytalálkozókra.
• Az iskola közössége szívesen és hálás köszönettel fogadja az öregdiákok segítőkész részvételét az iskola életében (pl. diáktúrák vezetése, előadások tartása, stb.)

IV.4. A belépés és benttartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére:

A kisdiákokat kísérő szülők reggel az osztályterem ajtajáig kísérhetik gyermekeiket illetve a tanítás befejeztével onnét vihetik haza gyermekeiket.
A kisebb és nagyobb diákok szülei látogatási szándékukat telefonon előre egyeztetik az osztályfőnökkel illetve szaktanárral, kollégiumi nevelővel. A szülőkkel való kapcsolattartás intimitását szolgálja a portán található két beszélgető szoba.
A hivatalos szervek (Rendőrség, Tűzoltóság, ÁNTSZ, OKÉV OH, stb.) képviselői a portán jelentkeznek be, majd a porta közvetítésével jutnak el az illetékes irodába, helyszínre.
Az intézményt látogatni kívánó más idegenek (pl. sajtó képviselői, termékforgalmazó ügynökök, érdeklődők, stb.) az intézmény területére csak a portán való lejelentkezéssel és igazgatói vagy igazgatóhelyettesi engedéllyel léphetnek be. Az intézmény területén belül üzleti vagy más ügynöki, gazdasági reklám, propaganda tevékenység – különös tekintettel a pártpolitikai szervezésre, agitációra – nem folytatható.
Az intézmény területén belül a hivatalos nyitvatartási időn túl idegen csak az igazgató engedélyével tartózkodhat.

IV.5. A külső szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartás rendsze-re, formája és módja:

Az intézmény partneri köréhez tartoznak az alábbi külső szervezetek:
• Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat.
Az intézmény és a gyermekjóléti szolgálat közötti kapcsolatot az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse biztosítja.
Rendszeresen részt vesz a szolgálat által szervezett tájékoztató és prevenciós rendezvényeken. Közvetíti a tantestület diákokkal kapcsolatos észrevételeit a szolgálat felé, biztosítja a gyermekek (családok) pártfogóinak naprakész tájékoztatását. Tájékoztatja az osztályfőnököket, nevelőtanárokat a szolgálat által feltárt veszélyeztetettségekről, valamint a szolgálatot és az érintett pedagógusokat bevonva segíti az adott diák veszélyeztetettségének megszűnését, a családból való kiemelésének megelőzését.

• Iskolaorvosi és iskolavédőnői szolgálat.
Az iskolaorvos havonta egyszer – hétfői napokon – tart rendelést az intézmény orvosi rendelőjében. A többi munkanapon a nagykanizsai Hevesi úti Szolgáltatóházban lévő orvosi rendelőben fogadja a hozzá forduló diákokat.
Amennyiben a diákotthonban bármilyen megbetegedés történik, úgy soron kívül felkeresi a beteg diákokat a kollégium betegszobájában, megkezdi gyógykezelésüket, és dönt a betegszobai ápolás vagy a hazautaztatás kérdésében.

Az iskolai védőnő feladatkörét a tanév elején leadott Egészségügyi Munkaterv alapján látja el. Tartózkodási helye az iskolai orvosi rendelő. A védőnő bent tartózkodásának időpontjait az orvosi rendelő ajtaján tábla jelzi.

A kollégiumi védőnői szolgálatot egy az épületben lakó nyugdíjas védőnő látja el. Őt a kollégisták bármikor felkereshetik.

Az üzemorvos az intézmény dolgozóinak szolgálatában áll. A hivatalos rendelési időben a nagykanizsai Platán sori Szolgáltatóház orvosi rendelőjében található. Az üzemorvos feladata a dolgozók munkára való alkalmasságának vizsgálata, orvosi szűrése, a háziorvos hatáskörébe nem ütköző ellátása.

Az fenti orvosokkal, védőnőkkel az iskolavezetés és a tantestület az iskolatitkáron keresztül tartja a kapcsolatot.

V. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A diákok rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolaorvos és az iskolai védőnő végzi a fiúkollégium épületében található orvosi szobában.
Az iskolaorvos gondoskodik a tanulók
• évenkénti egészségügyi szűrővizsgálatáról,
• kötelező védőoltással való ellátásáról,
• szakorvosi rendelésre való beutalásáról,
• a gyógy-testnevelés elrendeléséről.

Minden osztály évente egy alkalommal részt vesz a városi iskolafogászati szakrendelés szűrővizsgálatán.

Az iskolaorvos és az iskolai védőnő munkarendje az iskolaorvosi szoba bejáratánál kifüggesztett táblán olvasható.

A diákok esetleges rosszullétüket az órát tartó tanárnak, ügyeletes nevelőtanárnak jelezik, aki az iskolai védőnőhöz – annak távollétében a kollégiumi védőnőhöz – küldi őket ellátásra. A védőnő amennyiben szükségét látja, értesíti az iskolaorvost, vagy az éppen ügyeletes orvost. Amennyiben szükséges, gondoskodik a – gazdasági iroda bevonásával – a sérült illetve (lázas) beteg tanuló szakorvosi rendelésre való elszállításáról.

Főként kisebb tanulóknál egyes betegségek, rosszullétek jelentkezésekor szükséges a szülő értesítése, hogy gyermekét minél hamarabb biztonságosan haza szállíthassa, és otthoni ápolását mielőbb megkezdhesse.

A gyors intézkedést igénylő esetek megkönnyítése végett szükséges a diákok TAJ számának iskolai nyilvántartása.

Diákotthoni tanuló betegszobába való befektetését, vagy a gyógyult tanuló távozását az elkülönítő betegszobából csak az iskolaorvos – annak távollétében a kollégiumi védőnő – kezdeményezheti.
A betegek betegszobai látogatása csak a kollégiumi védőnő engedélyével lehetséges.
A diákotthoni védőnő jelenleg a kollégium betegszobai folyosóján lakik, így „éjjel-nappal” áll a diákok rendelkezésére.

Saját gyógyszerkészletek „saját felelősségre” való használata – a rendszeres orvosi kezelés alatt álló betegeket kivéve (pl. allergia, asztma, epilepszia…) – tilos.

VI. Baleset megelőzés, munkavédelem

VI.1. Óvó, védő rendszabályok, az iskolai munkához, a kollégiumi élethez szükséges és mellőzendő felszerelésről

Az egyes szaktantermek, iskolai könyvtár, ebédlő, sportlétesítmények óvó, védő rendszabályait külön melléklet tartalmazza.

Az intézmény területére robbanás- vagy tűzveszélyes (pl. öngyújtó), mérgező, vagy más a testi egészségre veszélyes tárgyak (pl. fegyvernek minősülő kések, pillangókés, bokszer…), illetve a keresztény erkölccsel összeegyeztethetetlen kiadványok behozatala tilos.

Tűz- vagy bombariadó esetén az épület kiürítését, az épületben tartózkodó személyek, értéktárgyak mentését a Tűzvédelmi szabályzatban leírtak szerint kell végrehajtani. A megfelelő hatóságot (tűzoltóság, rendőrség) minden esetben értesíteni kell. Az épületek kiürítésének próbájára minden tanév elején sor kerül.

Az osztályokban, közösségi termekben – terráriumi körülmények között – veszélytelen kisállatok tartásához előzetes igazgatói engedély szükséges.

Az iskola, kollégium életébe beilleszthető személyes tárgyak behozatala esetén (pl. játék, mobiltelefon) azok épségéért, biztonságáért az intézmény felelősséget nem vállal. A mobiltelefonok használata a tanítási idő alatt – beleértve az óraközi szüneteket is – tilos.

A számottevő értékű tárgyak iskolába, kollégiumba hozatala kerülendő. Amennyiben nyomós ok alapján mégis szükséges, úgy azokat érkezéskor biztonságba kell helyezni (pl. porta, tanári szoba, titkárság, gazdasági iroda), és csak a személyes használat idejére lehet onnét elvinni. Az iskola a személyes tárgyak tartós tárolását nem vállalja (kivétel a kollégium: pl. kerékpár, hangszer).

A kollégista diákok zsebpénzének kezelését (kivét, betét) – pénztárkönyv és páncéldoboz használatával egybekötve – az ügyeletes nevelőtanár végzi.

A kollégista diákok kötelesek 20.45-ig leadni a nevelőtanárnak a náluk lévő zsebrádiót, discman-t, walkman-t és kikapcsolt mobiltelefonjukat. A leadott készülékeket másnap délben ebéd után, a kimenő kezdetekor vehetik át. Így garantált ezen személyes tárgyak biztonságos őrzése.

VI.2. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők:

Az intézményben e tekintetben legfontosabb a megelőzés. A fegyelmezett munkavégzés, a diákok rendszeres felügyelete, a munka- és tűzvédelmi szabályok betartása, az egyes szaktantermek házirendjében foglaltak betartása már fél siker.

A munkavédelmi és a tűzrendészeti (írott és íratlan) szabályok megtartásának az igazgató az egyszemélyi felelőse. Ugyanakkor e feladatkör ellátásában segítségére van az intézmény munkavédelmi és tűzvédelmi felelőse, aki minden elvárhatót megtesz a balesetek, és tűzesetek megelőzése érdekében. Az egyes esetek tanulságait nyilvánvalóvá teszi az egész iskolaközösség számára. Tanév elején munkavédelmi illetve tűzrendészeti előadást tart az iskola dolgozói számára. Ekkor kerül sor a tűzriadó próbára (bombariadó próbára). Ő ellenőrzi időről időre a munkavédelmi illetve tűzrendészeti előírások betartását. A balesetveszélyes helyzeteket, berendezéseket, súlyos szabálysértéseket, felelőtlenségeket azonnal jelenti az igazgatónak. Folyton képzi önmagát megbízási területén, ismerkedik a legújabb eredményekkel, lehetőségekkel és jogszabályokkal.

Az intézmény szoros kapcsolatot tart a városi Katasztrófavédelmi Parancsnoksággal. A parancsnokság által kiírt versenyekre a tanulóifjúságot minden évben felkészíti.

A rendkívüli esemény megelőzését szolgáló teendők:
• a veszélyforrást jelentő épületrészek (pl. kazántér, konyha, raktárak, műhelyek), berendezések (pl. kazán, közművek, villámvédelem, érintésvédelem alá tartozó eszközök) folyamatos ellenőrzése,
• az észlelt balesetforrások azonnali elhárítása, kijavítása,
• a használati utasítások, védő, óvó előírások betartása és betartatása,
• a közlekedőterekre vonatkozó előírások betartása (pl. útszűkítő áthaladást korlátozó tárgy átmeneti elhelyezése is tilos),
• az előírt kiürítési próbák és oktatások (dolgozóknak, diákoknak) lelkiismeretes megtartása,
• a diákcsínyek (pl. hamis bombariadó) pedagógiai megelőzése, kivédése.

A rendkívüli esemény bekövetkeztekor szükséges teendők:
• a közvetlen életveszély azonnali elhárítása, az épület(együttes) azonnali kiürítése a kiürítési tervnek megfelelően (pl. létszámellenőrzés),
• a megfelelő szakhatóságok (Rendőrség, Országos Mentőszolgálat, Tűzoltóság, Katasztrófavédelem, ÁNTSZ, stb.) valamint a fenntartó – szükség esetén a Polgármesteri Hivatal, a szomszédos oktatási intézmények, a környék lakóinak – azonnali értesítése,
• a mentés és az elhárítás azonnali megkezdése (pl. főkapcsolók lekapcsolása),
• a szakhatóságokkal való teljeskörű együttműködés.

A rendkívüli esemény elhárítását követőően szükséges teendők:
• a történtek szakhatósági kivizsgálása,
• a felelősök felelősségre vonása,
• a vizsgálat során feltárt hiányosságok, veszélyforrások elhárítása érdekében a szükséges átalakítások, javítások, pótlások megvalósítása,
• a tanulságok levonása a későbbiekben való megelőzés végett.

VI.3. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermek-balesetek megelőzésében és balesetek esetén:

Az intézményben dolgozók mindegyikének érdekében áll a tanulók egészségének védelme, a balesetek megelőzésének biztosítása. Ez különböző feladatokat ró az intézmény dolgozóira.

Az igazgató mint az intézmény egyszemélyi felelőse, felel a balesetek megelőzésének megszervezéséért és az idevonatkozó szabályok megtartatásáért és a rendszeres ellenőrzésért.

A tantestület tagjait az alábbi feladatok elvégzése kötelezi:
• Minden tanév elején minden osztályban az első tanítási órán – a Házirendből a tanulókra vonatkozó szabályok ismertetését kiegészítve – baleset megelőzési oktatást kell tartani. Ennek felelőse az osztályfőnök.
• Ugyanez vonatkozik a kollégiumba beköltöző diákokra. A kollégiumi oktatás felelőse a kollégiumi csoportvezető.
• Az egyes szaktárgyak (fizika, kémia, biológia, testnevelés, technika, informatika) első tanítási óráin ismertetni kell a tanulókkal az adott tantárgyra vonatkozó speciális munkavédelmi szabályokat.
• Minden pedagógus köteles a tanórán megosztott figyelemmel jelen lenni, és a balesetforrást – akár tárgyi eredetű (törés, szakadás…), akár a diák fegyelmezetlenségéből adódó – azonnal észrevenni és a szükséges intézkedést meghozni.
• A felügyeletre beosztott pedagógus köteles minden esetben jelen lenni – akadályoztatás esetén mást megkérni –, hogy szemmel tarthassa az órai fegyelem alól felszabaduló és ezért elevenebb diákság mozgását. A hangoskodó, futkosó, meggondolatlan, indulatos diákokat köteles figyelmeztetni, felhívva figyelmüket a magatartásukból adódó veszélyforrásokra.

Az intézmény gondnoka látja el egyúttal a munkavédelmi felelősi tisztet:
• Köteles az intézmény területét állandóan szemmel tartani és az előadódó veszélyforrásokat (pl. törött ablak, csorbult lépcső, meglazult konnektor, stb.) elhárítani illetve szakemberek útján elháríttatni.
• Figyelmeztetnie kell az intézmény területén dolgozó idegen munkásokat is (pl. leemelt csatornafedél, eltávolított kapcsolófedél, nyitott elektromos szekrény, szétrámolt szerszámok, stb.), de a saját dolgozókat is (veszélyes vegyszerek elöl hagyása, az előadódó veszélyforrásokra.
• Legyen különös gondja a Kritikuspont elemzésben foglalt területek lelkiismeretesebb szemmel tartására.

Általánosságban minden dolgozónak kötelessége a maga területén körültekintően eljárni, rendet hagyni maga után és az észlelt fogyatékosságokra, veszélyforrásokra felhívni az intézmény vezetőségének figyelmét.

Amennyiben egy tanulói (vagy dolgozói) baleset bekövetkezik a szükséges orvosi – ha kell rendőrségi – beavatkozást követően el kell hárítani a baleset ismétlődésének veszélyét, majd ki kell deríteni mi okozta a balesetet, és ki volt a felelőse.
Mindezek után intézkedési tervet kell kidolgozni a további ilyen jellegű balesetek elhárításának biztos módszerét.

VII. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti for-mái

A diákok számára a tanórán kívüli foglalkozásokra részben az intézmény által szervezett
• szaktárgyi szakkörök (matematika, biológia, kémia, fizika, idegen nyelv…),
• művészeti szakkörök (rajz, gyöngyfűzés, origami, táncszínház, énekkar, filmklub…),
• sportkörök (football, kosárlabda, röplabda…),
• önképzőkörök (patrióta, oratórium…),
• diákszínpad (általános iskolai és gimnazista),
• kirándulások (hétvégi gyalogos), diáktúrák (kerékpáros, evezős, gyalogos álló- vagy mozgótábor) keretében kerül sor.

Az iskola által felkínált lehetzőségeket színesítik és bővítik a
• Szent Cecília Művészeti és Zeneiskola által az iskola tantermeiben szervezett hangszeres zene, szolfézs, műének és tánc (népi és társas) órák,
• Farkas Ferenc Városi Zeneiskola – az utcán intézményünkkel átellenes épületében – felkínált hangszeres zene, szolfézs és ének órák,
• Aranymetszés Művészeti Iskola kézműves és hagyományőrző foglalkozásai
• Kanizsai Birkózó Egyesület also tagozatos tornatermünkben tartott birkózó edzései,
• és más a városban kissé távolabb található művészeti műhelyek és sportklubok.

Amennyiben a tanuló gyenge tanulmányi előmenetele megkívánja lehetősége van szaktárgyi felzárkóztatásra, egyéni fejlesztésre vagy csoportos korrepetálásra.
Felső tagozaton és a gimnáziumban – kívánság szerint napközit / tanulószobai foglalkozást szervezünk a tanulás megkönnyítése érdekében. A tanulószobai foglakozáson való részvételre – az osztályfőnök javaslatára – irányíthatók az arra rászoruló diákok.
A diákotthonban lakó tanulók számára a másnapi felkészülést három stúdium biztosítja. A 10-12. évfolyamos tanulók fokozatosan térhetnek át – természetesen tanári felügyelet mellett – az autonóm tanulási formára előkészítve magasabb fokú tanulmányaikat

A tanulmányi versenyekre való felkészítés tehetséggondozó szakköri foglalkozások keretében történik.

Időközönként szervezett eseti foglalkozások színesítik a tanulók életét.

Az iskolakönyvtár lehetőséget teremt a hely szellemének megfelelő foglalkozásokra, könyvtári órákra.

Az egyes tevékenységek megszervezéséhez az igazgató előzetes engedélye szükséges.

A diákok tanórán kívüli tevékenységeken való részvételének feltételeit:
• A tantárgyi szakkörökön való részvételhez az adott tárgyból legalább jó (4) minősítés szükséges.
• Az egyes szakkörökre, sportkörökbe, diákkörökbe a diákok önként jelentkezhetnek szüleik engedélyével és az osztályfőnök véleményének figyelembevételével.
• A tanév során a szakköri tagok számára az egyes foglalkozásokon való részvétel kötelező.
• Az iskolán kívül más intézmények által szervezett tanfolyamokra (sport, zene, nyelv, KRESZ...) diákjaink csak szülői engedély alapján járhatnak az osztályfőnök véleményének figyelembevételével.
• Az intézmény szellemiségével, lelkiségével összeegyeztethetetlen rendezvények (egyes külső szakkörök) látogatásához az iskola nem járul hozzá.

Minden tanulónak lelkiismeretbeli kötelessége – adottságai szerint – szorgalmasan gyarapítani tudását, a szóbelit megtanulni, az írásbelit elkészíteni.

VIII. A mindennapi testedzés formái

VIII.1. Sport- és játéklehetőségek.

A gyermekek sok időt (napi 5-8órát) ülnek iskolapadban, melyet a felsőbb évfolyamokon még egyéni tanulás is követ, ami ugyancsak teremhez, szobához kötött. Egészségmegőrzésük érdekében segíteni kívánjuk őket, hogy rendszeresen tartózkodhassanak szabad levegőn, és rendszeresen mozoghassanak.

Az óraközi szüneteket minden tanuló az udvaron tölti, az 5–12. évfolyamosok a reggeli gyülekező időt is.

A napközisek ebéd után legalább egy óra kötetlen játéklehetőséget kapnak a szabadtéri pályákon és a környező játszótereken. Ezt a lehetőséget még hűvös és szeles idő esetén is biztosítjuk.

Gyakran kerül sor osztályok, évfolyamok közötti versenyekre, meccsekre, melyek igen népszerűek. A játék- és sportfoglalkozásokhoz az iskola sporteszközöket (labdák, gólyalábak, ugráló kötelek) biztosít.

Intézményünk egy szabályos méretű, és egy kisebb kézilabda pályával, egy kosárlabda pályával, egy futópályával, egy tornateremmel és egy tornaszobával rendelkezik. Vannak pingpongasztalok, sőt még egy fekvenyomópad is, így megfelelő hely és mód áll rendelkezésre a legkülönfélébb mozgásigény kielégítésére.

VIII.2. Mindennapi testedzés megvalósítása

Az iskola minden évfolyamán heti 3 testnevelés óra van. A testnevelés órák a 7. évfolyamtól kezdődően nemenkénti bontásban kerülnek megtartásra.

Az 1–4. évfolyamon heti egy alkalommal úszásoktatásban részesülnek a gyermekek, valamennyi csoport részére egy délután játékos sportfoglalkozást szervez az iskola a sportpályák valamelyikén vagy a tornateremben, vagy a közeli játszótéren. Ezek a játékfoglalkozások a gyermekek igényének figyelembe vételével történnek.

Az 5–12. évfolyamosok részére az iskola sportkörök keretében (kosárlabda-, foci-, szertorna-, röplabdaedzés) biztosít testedzési lehetőséget, illetve a tömegsport foglalkozások keretében (asztalitenisz, atlétika, zsinórlabda, gólyalábazás) nyílik lehetőség a mindennapos sportolásra, mozgásra, biztosítjuk és népszerűsítjük a mindennapos kerékpáros iskolába járást.

Rendszeres résztvevői vagyunk a városi, megyei, regionális sport és túraversenyeknek (mezei futóverseny, kerékpár verseny, háromtusa, labdarúgás, úszás, atlétika, duatlon, Thúry kupa…)

Az előbbieken kívül sok növendékünk tagja és versenyzője valamely városi sportegyesületnek (labdarúgás, vívás, úszás, asztalitenisz), az iskola helyet ad a városi birkózó szakosztálynak – mely igen népszerű diákjaink körében. A diákok számos versenyen eredményesen szerepelnek. Megemlítendő még, hogy többen „kondi terembe” járnak illetve mások népi- vagy versenytáncos képzésen vesznek részt, mely foglalkozások szintén a mindennapos testedzés témakörébe sorolhatók.

A diákotthon növendékei az esti szabadidő egy jelentős részét kötelezően az udvaron töltik focizással (rossz időben teremfocival), kosárlabdázással, tollaslabdával, kocogással. Egyes kollégisták esténként kondi termi súlyemeléssel, mások fakultatív uszodai úszással ütik el az időt. Az esténkénti testedzéseket a testnevelés szakos nevelőtanár felügyeli és koordinálja.

A pedagógusok is jó példával járnak elől: a hölgyek heti egy alkalommal rendszeresen tornásznak, kosárlabdáznak, a férfiak a szülőkkel közösen fociznak, kosárlabdáznak. Rendszeresek a tanár–diák labdarúgó mérkőzések.

VIII.3. Az iskolai sportkör és az iskolai vezetés közti kapcsolat:

Az intézményt vezető igazgatói tanácsban igazgatói tanácsos minőségben jelen van a testnevelés szakos munkaközösség vezetője, így a kapcsolat a vezetés és a sportkör között igen szoros.

A vezetőség hetenkénti ülésein lehetőség van a diáksportot érintő kérdések megvitatására. A sportköri foglalkozásokat tartó tanárok a munkaközösség-vezető felé jelzik észrevételeiket, kívánságaikat, majd ő továbbítja a vezetőség felé, és viszont.

Az iskola sportkörei a különböző, részükre kiírt pályázatokon önállóan tervezik meg a pályázatban megfogalmazott igényeiket, melyet az iskola vezetése – lehetősége szerint – elfogad és támogat.

A tanév utolsó napja a diákönkormányzat javaslatára immár hagyományosan sportnap. Ilyenkor a diákok és a tanárok, de még a szülők apraja és nagyja is kiveszi a részét a különböző sportlehetőségekből, versenyekből. Az iskolavezetés és az egész tantestület vállvetve tesz eleget e nemes kezdeményezésnek.

Az intézmény vezetése számára kiemelt fontos a diáksport ügye, ezt bizonyítja a számos versenyeredmény, a sportfoglalkozások látogatottsága, a túrák sokfélesége és népszerűsége, a sporteszközök beszerzésére fordított összeg évenkénti nagysága.

IX. A felnőttoktatás formái

Intézményünkben jelen pillanatban egyetlen akkreditált felnőttképzési forma létezik, mely a jelentkezőknek tanfolyam formájában biztosítja az ECDL vizsga megszezésének lehetőségét.

Az indított tanfolyamok önköltségesek, pedagógusok számára – az akkreditáció következtében – a továbbképzési normatíva felhasználásával is finanszírozható.

A tanfolyamok indítása megfelelő indulólétszám esetén történik. A tanfolyam hetente két délutánt vesz igénybe.

Intézményünk egyúttal akkreditált ECDL vizsgaközpont is, így a vizsga egyes moduljai helyben letehetők.

X. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje

Az intézményben folyó oktató-nevelő tevékenység belső ellenőrzéséért az igazgató felel. Ő készíti el az ellenőrzés területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését tartalmazó Belső Ellenőrzési Tervet. Az ettől eltérő eseti ellenőrzésekről az igazgató dönt.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosult az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösségek vezetői és esetenként az arra felkért pedagógusok.

Az ellenőrzés módszerei:
• a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,
• írásos dokumentumok (naplók, tanmenet, óravázlat…) vizsgálata,
• tanulói munkák (füzetek, dolgozatok, rajzok…) vizsgálata,
• beszámoltatás szóban (interjú), írásban.
Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzött pedagógussal ismertetni kell.

A tanítási órák, foglalkozások vizsgálati szempontjai a következők:
• a foglalkozás illeszkedése a folyamatba (tanterv),
• tervezettség (óraterv),
• a cél tisztázottsága,
• a tanulók motiválása,
• a tanulók aktivitása,
• a szervezési mód megfelel-e a célnak,
• a taneszközhasználat megfelel-e a célnak,
• a megértés, elsajátítás ellenőrzése,
• a tanulói teljesítmények és munka értékelése,
• tanár - diák viszony,
• nevelői hatások lehetőségeinek kihasználása,
• a keresztény tartalom megjelenése,
• eredményesség.

XI. A minőségbiztosítás

Az intézmény színvonalas működését kívánja elősegíteni a minőségbiztosítás és minőségfejlesztés folyamata. Intézetünk a KPSZTI által kidolgozott, úgynevezett Comenius követő minőségbiztosítási eljárást alkalmazza.

A minőségfejlesztő program társvezetőit az igazgató nevezi ki. Ők szervezik meg a program – éves munkatervben rögzített – összejöveteleit, és irányítják az iskola és a diákotthon minőségfejlesztési tevékenységét.

Az intézmény minőségfejlesztési tevékenységének programja:
• A 2001/2002-es tanév feladata a minőségbiztosítás folyamatának megismerése és alkalmazott technikáinak elsajátítása.
• A 2002/2003-as tanév feladata az intézmény rendjét, működését meghatározó dokumentumok körültekintő áttekintése, valamint az intézmény nyitott önértékelésének elvégzése.
• A 2003/2004-es tanévben a PDCA ciklus alkalmazása kerül sorra.
• A 2004/2005-ös tanév a korrekció éve.
• A 2005/2006 és 2006/2007-es tanévek a PDCA ciklus tovább futtatása.
• Míg a 2007/2008-as tanévben az irányított önértékelésre kerül majd sor.

XII. Az intézmény és az iskolaszék kapcsolata:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX számú Törvény alapján létrehozott Iskolaszék első tisztújítására az érdekelt felek nem tartottak igényt, így a szervezet működése átmenetileg szünetel. A törvényi változások az iskolaszék (kollégiumi szék) működését már nem teszik kötelezővé.

Amennyiben az iskolaszék (kollégiumi szék) működésére a három érdekelt fél igényt tart, úgy bármikor életre kelthető.

Működése esetén
• 3-3 főt delegál a fenntartó, a tantestület és a szülői közösség,
• az igazgató az üléseken meghívottként csak tanácskozási joggal rendelkezik,
• az iskolaszéket a szokásos összejöveteleken kívül bármely tagja összehívhatja,
• az iskolaszéket véleményezési jog illeti meg a törvény által ráruházott esetekben:
• szabályzatok elkészítése és módosítása,
• bizonyos intézkedések megtétele esetén.
• Ilyenkor az igazgató köteles az iskolaszék véleményét kikérni – amennyiben működik.

Az iskolaszék működése esetén az intézmény az iskolaszék (kollégiumi szék) összejöveteleihez ingyenesen rendelkezésre bocsát egy helyiséget, valamint megteremti a szükséges technikai hátteret (számítógép használata, fénymásolás lehetősége).

XIII. Az iskola működését támogató alapítvány

XIII.1. Az alapítvány neve:

Az alapítvány neve: "A Nagykanizsai Piarista Iskoláért Alapítvány”.
Az alapítvány székhelye: 8800 Nagykanizsa, Sugár út 11-13.
Az alapítvány önálló jogi személy.

XIII.2. Az alapítvány célja:

Az alapítvány célja az intézmény oktató-nevelő munkájának támogatása, különösen:
• az épület karbantartásának, üzemeltetésének elősegítése,
• az intézmény felszerelésének (oktatási eszközök, berendezések…) gyarapítása, korszerűsítése,
• szakkörök, diáktúrák, és tanfolyamok szervezése,
• ösztöndíjak alapítása,
• a kiemelkedő diákteljesítmények jutalmazása,
• a szociálisan rászorultak segélyezése,
• egyházi rendezvények, zarándoklatok lebonyolítása.

XIV. A diákönkormányzat

Jelenleg sem az iskolában sem a diákotthonban nem működik hivatalosan szervezett diákönkormányzat. A diákönkormányzat alkalmi összehívását az igazgató rendeli el azon esetekben, amikor ki kell kérnie a diákság véleményét:
• pl. az iskola bizonyos belső szabályzatainak (SZMSZ, IP, Házirend) jóváhagyása,
• a tanébv egy nem tanítás nélküli munkanjának felhasználása kérdésében,
• egyes szociális támogatások felosztásának véleményezése végett.

Az iskola kiépülésének időszakában még csak tervezés és kidolgozás alatt áll a diákönkormányzat (diákparlament) szervezeti felépítése és tevékenységének körének meghatározása, SZMSZ-ének kidolgozása. Az alapelvek világosak:
• Az intézmény a létesítendő diákönkormányzat számára kész helyiséget biztosítani.
• Az intézmény kész kijelölni a diákönkormányzatot támogató pedagógus személyét.
• Az intézmény kész a diákönkormányzat támogatása végett a különböző felszereléseket (pl. hangosítás, projektor, stúdió, stb.) alkalmi használatba átengedni.
• Az intézmény kész a költségvetésében – a lehetőségekhez mérten – költségvetési keretet elkülöníteni.

Azonban már fellelhetők a diákönkormányzat tevékenységének csírái, pedagógiai célkitűzéseinek konkrét megvalósulásai:
• A diákok felnőtt szerepvállalásaira az osztályban felkért (pl. hetes, térképfelelős, audio-vizuális felelős, liturgikus felelős, protokoll felelős) illetve megválasztott (pl. osztálytitkár, osztálypénztáros) tisztségek felelős betöltése készíti elő a növendékeket.
• Az osztályban az osztálytársak által megválasztott diákbizottságok a félévi és évvégi magatartás és szorgalom jegyek megállapításakor javaslatot tesznek az osztályfőnök felkérésére.
• Az osztályfőnöki órák tág teret adnak az év közös megtervezésére (pl. osztálykirándulás, hétvégi kirándulások, diákfarsang, stb.). A szervezett programokban való tevékeny és kreatív részvétel minden diáknak joga, sőt kötelessége. E programokon a diákok szabadon próbálgathatják szervező képességüket.
• A diákok szabad véleménynyilvánításáról a Házirend I.5. pontja rendelkezik.

XV. Ösztöndíjak és szociális támogatások

Az iskola által alapított, vagy az iskola kezelésében levő tanulmányi, illetve más hasonló rendeltetésű ösztöndíj nincs.
A tanulók szociális helyzetén segítő, a tanulmányokat eredményesebbé tevő és ösztönző anyagi segítséget az "A Nagykanizsai Piarista Iskoláért Alapítvány”, illetve a "vitéz Solymos Ferenc Alapítvány" ad alkalmanként – az igazgató felterjesztését figyelembe véve – az arra érdemes diákok számára. Ezen kívül az intézmény tanulói élvehetik a budapesti Piarista Alapítvány által kiosztásra kerülő „Tarczay Gábor egykori piarista emlékére” és „dr. Ervin Gábor hittanár emlékére” díjakat és karácsonyi szociális támogatást.
Az iskola figyelemmel kíséri a különböző szervek által meghirdetett ösztöndíjakat, pályázatokat és amennyiben a kiírás szabta feltételnek valamely diák megfelel, úgy pályázatát támogatja.
A fentieken kívül a tankönyvtámogatáshoz biztosított állami támogatás is a diákokat – és szüleiket – segíti. E támogatásnak a törvényben biztosított mértéke az iskola könyvtárába bevételezett tartós tankönyv kölcsönzése formájában is igénybe vehető.
A szociális támogatások – köztük a tankönyvtámogatás – odaítélése az igazgató joga. Döntésében segítségére van az intézmény ifjúságvédelmi felelőse, aki kikéri az osztályfőnökök és a diákok szüleinek (gondviselőinek) véleményét.

XVI. A tanulók szervezett véleménynyilvánításá-nak formái

A diákok természetes joga, hogy véleményt nyilváníthatnak az őket érintő kérdésekben. Ezen jog (kultúrált formában történő) gyakorlása által az egymás- és a tanár-diák közti konfliktusok megoldása mellett a felnőtt társadalmi élet megtanulásához is segítséget kapnak. A konfliktusok megoldásának az evangéliumok által is javasolt szolgálati útja a következő.
• A tanulók személyes kérdéseiket, problémáikat az illetékes szaktanárral beszéljék meg. Ha ez a megbeszélés nem jár sikerrel, úgy forduljanak az osztályfőnökükhöz segítségért (szóban vagy írásban)
• A diákok az osztályt érintő kérdéseiket elsősorban osztályfőnökükkel vitassák meg. Ha kérdésükre nem kapnak kielégítő választ, vagy sérelmük nem kap jogorvoslatot úgy az igazgatóhoz kell fordulniok (szóban vagy írásban).
• Az egész iskolát érintő, illetve az igazgató jogkörébe tartozó kérdéseket az igazgatóval kell megbeszélni. Amennyiben a diákok az igazgató döntésével nem értenek egyet, úgy indokolt esetben az Iskolaszék hivatott az ügyben véleményt alkotni. A dolog jogi útra terelése előtt az utolsó feljebbviteli lehetőség a problémának a fenntartó felé való felterjesztése.

XVII. A tanulók jutalmazásának elvei

Iskolánkban félévente értékeljük diákjaink magatartását, szorgalmát és tanulmányi előmenetelét – tantárgykra bontva – osztályzatok formájában az ellenőrző könyvben illetve az év végi bizonyítványban. Kivételt képeznek felmenő rendszerben a törvényi előírásoknak megfelelően az alsó tagozatos osztályok, ahol az értékelés negyedévente, szöveges értékelés útján történik.
A kiváló tanulmányi munkáért, példamutató magatartásért, vagy kötelességteljesítésért adott dicséretek bekerülnek félévkor az Ellenőrző könyvbe, évvégén az iskolai bizonyítványba és a tanuló törzslapjára a Művelődési Közlönyben a hivatalos záradékok közt közölt formában.
A tanulók év végén kiváló tanulmányi előmenetelükért, a közösségért végzett áldozatos munkájukért, stb. is kaphatnak dicséretet (pl. jutalomkönyv) formájában.
A tanév folyamán kiosztott igazgatói dicséretekről (akár szóbeli akár írásbeli) az egész iskolaközösség értesül az iskolai hirdetőkönyvön keresztül.
Végzős diákjaink között kiosztásra kerülhet a Kalazancius érem (osztályonként legfeljebb egy-egy tanuló számára), melyet a Piarista Rend Magyarországi Rendtartományának tartományfőnöke oszt ki a tantestület döntése alapján az arra érdemes, példamutató magatartású és szorgalmú, kiváló tanulmányi eredményű, becsületes, erkölcsös keresztény életet élő diákunknak. Ugyancsak a tartományfőnök ítéli oda valamelyik végzős diáknak az igazgató felterjesztése alapján a Sík Sándor Alap jutalmát.

XVIII. Fegyelmező intézkedések

A tanulók jogait és kötelességeit a SZMSZ fenntebb rögzíti, és bizonyos részeit a Házirend részletezi. Jellemük helyes irányú fejlődése érdekében az alábbiakat alkalmazzuk.

XVIII.1. Jutalmazás és büntetés egyensúlya:

A jó példa, a tanári kar egysége és a következetesség csodákat tehet. A diákot szeretni kell. A megmutatkozó jó kezdeményeket, jeleket jutalmazni kell. Ha valamely tanár a büntetés módszeréhez folyamodik, mindig adja meg a diáknak a javulási szándék kifejezésének és az arányos jóvátétel megtételének lehetőségét. Csak szeretetből büntessen, a megtorlásnak még a látszatát is kerülje el.

XVIII.2. Fegyelmező intézkedések:

• szóbeli:
szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetés

• írásbeli:
szaktanári, osztályfőnöki, vagy igazgatói figyelmeztetés
szaktanári, osztályfőnöki, vagy igazgatói intő
osztályfőnöki vagy igazgatói rovó
tantestületi határozat más osztályba való áthelyezésről
tantestületi határozat más iskolába való áthelyezésről
tantestületi határozat az iskolából való kizárásra

XIX. Az iskolai hagyományok ápolása

XIX.1. Az iskolamúzeum:

Az iskola majd 300 éves életének beszédes emlékeit (írásos dokumentumok, muzeális szemléltető eszközök, a cserkészet és a sportélet relikviái, stb.) külön iskolamúzeum céljait szolgáló helyiségben állandó kiállítás mutatja be.

XIX.2. A hagyományőrző iskolai rendezvények:

• Október 6-i megemlékezés az Aradi vértanúk kertjében.
• Október hónap hétfő estéin Októberi Esték címmel előadássorozat felnőttek és nagyobb diákok számára adott téma köré rendezve.
• Október 23-i megemlékezés iskolai ünnepség keretében.
• November 2. Halottak napja. A Mindenszentek ünnepe előtti utolsó tanítási nap délutánján szentmise az iskola elhunyt tanáraiért, jótevőiért, diákjaiért, szülőkért és hozzátartozókért, valamint a Don kanyarban hősi halált halt hősökért és megemlékezés a nagykanizsai temetőben a piarista kriptánál.
• November 25. Patrocínium. Advent első vasárnapja előtti szombaton, vagy e nap közelében Patrocínium, azaz Kalazanci Szent József pártfogásának, atyaságának ünnepe.
• Decemberben az adventi készület idején karácsonyi szavaló-, ének- és rajzversenyt tartunk a környék óvodásainak és általános iskolásainak bevonásával.
• December utolsó tanítási napjának délutánján diákjaink karácsonyi koncertje.
• Január hónap során mesemondó találkozó nagycsoportos óvodások számára.
• Február hónapban kerül sor az általános iskolát bemutató vdám hangulatú „Piar Suli Muri” rendezvényre.
• Február 25. - a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. Megemlékezés osztálykeretben.
• Februárban a nagyböjtöt megelőzően kerül sor a diákság és a felnőttek farsangi rendezvényeire.
• Március 15-i megemlékezés iskolai ünnepség keretében.
• Március 19. Szent József ünnepén, az édesapák köszöntése.
• Március 25. ünnepélyes zarándoklat valamely Mária-kegyhelyre (pl. Homokkomárom). Ez a nap a Piarista Rend "születésnapja", e napon tett ünnepélyes fogadalmat rendünk alapítója, Kalazanci Szent József.
• Virágvasárnap kerül sor az iskola szervezésében az „istenes” verseket megszólaltató Virág Benedek Szavalóversenyre.
• Április 16. - a Holocaust áldozatainak emléknapja. Megemlékezés osztálykeretben.
• Május első vasárnapján az édesanyák köszöntése.
• Május 8. Szűz Mária, Kegyes Iskolák Királynéjának ünnepe.
• A tanév vége felé kerül megrendezésre a "Katolikus Iskolák Kórustalálkozója", valamint a Piarista Táncszínház bemutatója.
• Július 15. Pirrotti Szent Pompiliusz piarista atya, a nagykanizsai piarista közösség védőszentjének ünnepe. Az ünnepi szentmisét kerti mulatság (műsor és közös vacsora) követi.
• Augusztus 25. A piarista rend alapítójának, Kalazanci Szent Józsefnek ünnepe.
XIX.3. Az osztályfőnökök és más tanárok teendői:

• Főként az elsős osztályfőnökök különös gondot fordítanak arra, hogy diákjainkkal pl. az első osztályfőnöki órákon megismertetik Kalazanci Szent József életét; a Piarista Rend egyetemes történetét; a hazai piarista iskolák múltját; a jeles piarista tanárok életrajzát, munkásságát; megtanítják a piarista himnuszok latin illetve magyar változatát.
• Az egyes túrákon, kirándulásokon felkeresik a piarista emlékhelyeket, a ma is élő, illetve az egykor virágzó iskolákat, templomokat.
• Ápolják a testvéri kapcsolatot a hazai és külföldi piarista intézményekkel. Részt vesznek közös kultúrális és sport rendezvényeken.
• A diákok hagyománytiszteletét és az iskolához való kötődését van hivatva növelni az ünnepélyes keretek közt használt iskolazászló; valamint a piarista diákkalauz, jelvények, trikók, piarista címeres nyakkendő, matricák, és más kiadványok.

XX. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

XX.1. A tornaterem és sportudvar

• A jelenlegi épületegyüttes egy alsó tagozatos tornaszobával és egy felső tgaozatos tornateremmel rendelkezik, valamint visszavárja a telek sarkában álló tornacsarnokot, melynek hovatartozása még jogilag eldöntendő. A testnevelés órák jelenleg e két tornateremben kerülnek megtartásra.
• Az iskola udvarán található egy éjszakai világítással is rendelkező kézilabdapálya, egy kosárlabdapálya, egy kispályás focipálya, egy 80 méteres futópálya és egy (ideiglenesen felszámolt) távolugró gödör.
• Diákok e létesítményeket kizárólag a mellékletben található házirend szerint vehetik igénybe.

XX.2. A fizikai előadó

• Az iskola a fizika és a kémia órák számára – helyhiány miatt – csak egy szükségtantermet tud biztosítani.
• Az előadóterem és a szertár rendjéért, a munkavédelmi szabályok betartásáért a megbízott szaktanár a felelős. Kötelessége a kísérleti eszközök szakszerű nyilvántartása, beszerzése, ellenőrzése és javíttatása.
• Diákok a fizikumot kizárólag a mellékletben található házirend szerint vehetik igénybe.

XX.3. A biológiai előadó

• Az iskola a biológia és a környezetismeret órák számára – helyhiány miatt – csak egy szükségtantermet tud biztosítani.
• Az előadóterem és a szertár szekrények rendjéért, a munkavédelmi szabályok betartásáért a megbízott szaktanár a felelős. Kötelessége a kísérleti eszközök szakszerű nyilvántartása, beszerzése, ellenőrzése és javíttatása.
• Diákok a bilogikumot kizárólag a mellékletben található házirend szerint vehetik igénybe.

XX.4. A diákkönyvtár

• Az iskola egy közel 20.000 kötetes könyvtárral rendelkezik. E könyvtár hivatott a tanárok és a diákok igényeit is kiszolgálni.
• A könyvek beszerzése, katalogizálása, rendbentartása és kikölcsönzése a könyvtáros feladata.
• A könyvtár 8.45-től a tanítási órák szüneteiben és a tanítást követően 15.30-ig áll az olvasók rendelkezésére.
• Diákok a könyvtárat kizárólag a mellékletben található házirend szerint vehetik igénybe.

XX.5. A nyelvi termek

Jelenleg négy tanterem szolgálja a nyelvoktatást. A termek rendjéért, a bennük lévő audiovizuális eszközökért a megbízott szaktanárok felelnek. A tantermekben diákok tanári felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak.

XX.6. Az informatikaterem

• Az informatika órák jelenleg két gépteremben (Windows és Linux) zajlanak.
• A diákok az informatika órát megelőzően a folyosón fegyelmezetten és csöndben várják a foglalkozás tartó tanárt.
• A számítógépes rendszerben (hardware, software) kárt tevő, az interneten az írott és íratlan szabályokat be nem tartó tanuló anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik.
• Diákok az informatika termeket kizárólag a mellékletben található házirend szerint vehetik igénybe.

XX.7. A diákebédlő

A konyha és a diákebédlő – noha tulajdonjogilag a Piarista Gimnáziumé, az érvényes szerződés értelmében – üzemeltetéséről a Pál és Ruttner Bt. gondoskodik.
Az ebédlő használati rendje a mellékletben megtalálható.

XXI. A dolgozóknak járó juttatások rendje

XXI.1. A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés

A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítésről az 1993. évi LXXIX. törvény és az 1998. évi XC. törvény rendelkezik. Ezek értelmében a tantestület létszáma alapján rendelkezésre álló keretösszegből az iskola bármely dolgozója részesedhet. A szétosztás szempontjai a következők:
• Öt ember fejkvótája a minőségbiztosítási társvezetőket illeti.
• A többi pedagógus kolléga a SZMSZ I.7. pontjában foglaltak teljesülésének mértéke szerint kapja részesedését. Ennek mértékéről az igazgató dönt az igazgatóhelyettesek és a minőségbiztosítási társvezetők véleményének figyelembevételével.
• A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetén az igazgató döntése előtt a gazdasági vezető, a gondnok és a minőségbiztosítási társvezetők véleményét kéri ki.

XXI.2. Természetbeni juttatások

Az MT 165.§ értelmében havi egyszeri juttatásként az iskola dolgozói nem természetbeni étkezési hozzájárulásban részesülnek az alábbiak szerint (vö.: Foglalkoztatási ügyrend V. fejezet):
• Pedagógusok a szorgalmi időszakra amennyiben az iskolai étkeztetést
• nem veszik igénybe: 10-szer 3.500,- Ft-ot, azaz évi 35.000 kapnak.
• veszik igénybe: 10-szer 6.000,- Ft-ot, azaz évi 60.000 kapnak.
• Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak amennyiben az iskolai étkeztetést
• nem veszik igénybe: 11-szer 3.500,- Ft-ot, azaz évi 38.500,- forintot kapnak.
• veszik igénybe: 11-szer 6.000,- Ft-ot, azaz évi 66.000,- forintot kapnak.
• Bármely dolgozó, aki az étkezési hozzájárulás helyett otthoni Internet-hozzáférési támogatást kér havi 3.500,- Ft-ot kap.
• A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak évi egy alkalommal havi 14.000,- Ft-ot kap pedagógiai szakkönyvek és folyóiratok beszerzésére.

XXI.3. A munkaruhák és védőöltözékek

A Foglalkoztatási ügyrend 2. számú mellékletét képező Munkaruha juttatás című dokumentum rendelkezik a dolgozók munkaruhával való ellátásáról.

XXII. Az intézményi szabályzatok nyilvánossága

XXII.1. Az intézményi szabályzatok:

A intézmény életét szabályozó legfontosabb belső szabályzatok:
• Alapító Okirat
• Működési Engedély
• Intézményi Program (Pedagógiai Program + Nevelési Program + Helyi tanterv)
• Szervezeti és Működési Szabályzat
• Házirend
• Intézményi Minőségirányítási Program

XXII.2. A nyilvánossá tétel módozatai:

A intézmény itt felsorolt szabályzatai nyilvánosak. A hozzáférés módozatai:
• Ezen szabályzatok szerepelnek az intézmény Internetes honlapján.
• Hozzáférhetőek az intézmény titkárságán és az intézmény könyvtárában.
• Az igazgató évről évre ismerteti
• az IP tartalmát a beiskolázási bemutatkozó előadások alkalmával,
• az IP és a Házirend tartalmát az osztályok közti közös tanévnyitó szülői értekezleten mind a kollégiumban, mind az iskolában,
• az IP, az SZMSZ és a Házirend tartalmát a pedagógusokkal a tanévnyitó tantestületi értekezleten.
• Az osztályfőnökök folytatják e tevékenységet a tanév többi szülői értekezletén mindhárom alapdokumentum tekintetében.

XXIII. Mellékletek

1. számú melléklet: az Alapító okairat és a Működési engedély
2. számú melléklet: Házirend
3. számú melléklet: Az iskola által használt záradékok
4. számú melléklet: az igazgató kinevezési okirata
5. számú melléklet: Munkaköri leírások
6. számú melléklet: Munkavédelmi Szabályzat
7. számú melléklet: Tűzvédelmi Szabályzat
8. számú melléklet: Középtávú és éves munkaterv

Nagykanizsa, 2007. augusztus 27. napján

Vereb Zsolt
igazgató