2007.
 

Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
8800 Nagykanizsa, Sugár út 11-13.
Telefon / fax: +36-93-310881
E-mail: piarista.isk@chello.hu

A nagykanizsai 12 illetve 13 évfolyamos
piarista iskola
és a vele elválaszthatatlan egységet alkotó diákotthon
pedagógiai és nevelési programja

I. PREAMBULUM

I.1. Az intézmény jelenlegi hivatalos elnevezése:
Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon – röviden: Piarista Iskola

Batthyány József kalocsai érsek 1765. június 5-én a maga és apja, Batthyány Lajos nádorispán, Kanizsa földesura nevében Nagykanizsán középiskolát létesített, melyben az oktatást a Kegyes Iskolák szerzeteseire bízta. Az alapítólevelet Tapolcsányi Gergely piarista tartományfőnök 1765. június 25-én írta alá. Az 1948-as államosítás május 22-én a nagykanizsai piarista iskolát megszűntette. Negyvennégy év kényszerű szünet után a Piarista Rend 1992-ben nyitotta meg újra iskoláját Nagykanizsán. Az alapító okiratban Jelenits István tartományfőnök 12 évfolyamossá fejlődő iskola kialakítását tűzte ki célul.

I.2. Az intézmény fenntartója a Piarista Rend Magyarországi Rendtartománya (1052 Budapest, Piarista köz 1. – jelenlegi tartományfőnök: Urbán József).

I.3. Az intézmény alapító okiratának adatai
száma: --- kelte: 1992. július 10.

A működési engedély kiállítója Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője
száma: 1142/1992 kelte: ---

Az alapító okirat módosításának
száma: kelte:

A jelenlegi működési engedély kiállítója Zala Megye Főjegyzője
száma: 256-6/2001/M kelte: 2001. augusztus 29.
és: 215-6/2001/M kelte: 2001. augusztus 29.

I.4. Az intézmény földrajzi, működési, beiskolázási területe: az általános iskolában Nagykanizsa Megyei Jogú Város és környéke, a gimnáziumban és a diákotthonban az ország egész területe. Sőt – amennyiben a hatályos jogszabályok ezt lehetővé teszik, úgy az azokban foglalt módon és feltételekkel – az országhatáron kívül élő magyarság középiskolás korú fiai és lányai.
Az intézmény nyitott más nemzetiségű fiatalok fogadására is. Amennyiben igény van rá, segíti őket anyanyelvük és kultúrájuk megőrzésében, ápolásában szakköri foglalkozások keretében.

I.5. Az intézmény jelenlegi igazgatója: Vereb Zsolt Sch.P.

I.6. Az intézmény székhelye: Nagykanizsa

I.7. Az intézmény pontos címe: 8800 Nagykanizsa, Sugár út 11-13.
Telefon / fax: +36-93-310881

I.8. Az intézményi tanulócsoportok száma:
Iskola:
• Általános iskola alsó tagozaton minden évfolyamon 2-2 osztály
• Általános iskola felső tagozaton ötödik, hatodik évfolyamon 2-2 osztály – összevont napközis csoporttal –, majd hetedik és nyolcadik évfolyamon 1-1 osztály. Összesen 14 tanulócsoport.
• Hat évfolyamos gimnázium: minden évfolyamon 1-1 osztály. Összesen 6 tanulócsoport.
• „Öt” évfolyamos gimnázium: egy a nyolcadik évfolyamot követő nyelvi előkészítő évfolyammal és az erre építő négy évfolyamos gimnáziumi képzéssel működik. Összesen 5 tanulócsoport, mely felmenő rendszerben a 2008/2009-es tanévben válik teljessé.
• Igény esetén az alapító okiratban foglaltak szerint beindulhat az önálló négy évfolyamos gimnáziumi képzés is – a működési engedély módosításával.
Kollégium:
• Az iskola mellett működő kollégium 150 férőhelyes, vegyes kollégium, mely „csúcsra járatva” 6 – jelenleg 5 –tanulócsoporttal (fiú illetve lány) működik.

II. AZ INTÉZMÉNY ARCULATA

II.1. Az iskola és a kollégium nevelési és oktatási alapelvei

A gyermek Isten ajándéka. A szülő ezt az Istentől kapott legféltettebb ajándékát bízza az iskola illetve a kollégium gondjaira.

A nevelés hatékonyságát nagyban meghatározza:
• A diákok életére döntő kihatással vannak az intézményünkben eltöltött évek. Ezen idő alatt alakul ki és szilárdul meg jellemük.
• A pedagógus elhivatottsága, személyes tanúságtétele a leghitelesebb és leghatékonyabb nevelő eszköz.
• Csak a következetes pedagógia lehet eredményes.
• A nevelési tevékenység során a jutalmazásnak egyensúlyban kell lennie a büntetésekkel.
• A keresztény tanítás szerint közösségi életünk érlel meg Isten örök szeretetére.
• Az intézménynek alapvető kötelessége az egészséges életmódra való nevelés. Ezt a feladatot az intézmény minden pedagógusának föl kell vállalni.
Az oktatás hatékonyságát nagyban meghatározza:
• A jól felkészült és innovatív beállítottságú pedagógus eredményesebben tanít.
• A relatív mérce alkalmazása állandó színvonalcsökkenést von maga után.
• A jobbak által elért eredmények megdicsérésekor kerülni kell a gyöngébb képességűek megszégyenítését!
• A tanítás mellett komoly hangsúlyt kell kapnia az erkölcsi és az esztétikai nevelésnek. A tanulóknál elő kell segíteni tehetségeik kibontakoztatását (pl. az énekkarban, képzőművészeti szakkörökön, pályázatokon való részvétel formájában).
• Az iskola és a diákotthon feladata sokkal több, mint az érettségi bizonyítvány megszerzésének és a felsőoktatási intézményekbe való sikeres felvételnek a biztosítása.
• A konkrét ismeretanyagok megtanítása mellett törekedni kell arra, hogy a tanulók az ismeretszerzés módszereit, a gondolkodás művészetét, a józan kritika szellemét, és az alkalmazás lehetőségeit is elsajátítsák.
• A diákok – mint az iskola-, osztályközösség, kollégiumi közösség tagjai – a közösségek hagyományainak megbecsülésével, előírásainak elfogadásával, a kollektív felelősség vállalásával alakíthatók közösségi emberekké.
• Lényeges, hogy a diákok megtanulják elfogadni és megbecsülni más közösségek sajátságos értékeit is.
• Meg kell tanulni a szabadidő értékes felhasználásának egyéni és közösségi formáit.
• Az intézmény feladata a diákok a diákok önálló törekvéseinek támogatása (pl. zenetanulás, versenysport, stb.).

II.2. Az iskola és a kollégium nevelési és oktatási céljai

Az iskola és a kollégium nevelési és oktatási céljait elsősorban a piarista hagyományokra épülő két legfőbb érték határozza meg: keresztény és magyar.
Ennek megfelelően fő célkitűzései:
• műveltségközvetítés (humán-, vallásos-, természettudományos),
• a történelmi, kulturális, nemzeti, vallási és a szűkebb pátriával összefüggő hagyományok ápolása,
• egészséges életmódra nevelés,
• a tudatos vallásosság alakítása.
Az iskolában és a kollégiumban folyó tevékenységet meghatározó célok:
• az evangéliumra épülő gyermek- és szeretetközpontú nevelés,
• problémaérzékeny, önállóan gondolkodó emberek nevelése.

II.3. Az iskola és a kollégium nevelési és oktatási feladatai

Az iskola és a kollégium nevelési és oktatási feladatait a fentebb vázolt célok elérésének vágya alakítja ki.
Ennek megfelelően a legfontosabb feladatok:
• A humán-, vallásos-, természettudományos műveltségközvetítés érdekében az iskolában
• a színvonalas oktatás feltételeinek megteremtése,
• valamint a tehetséggondozás,
A szaktanároknak mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az általuk tanított diákok közül a legtehetségesebbek ne elégedjenek meg az alapkövetelmény teljesítésével, hanem szakköri munkával, versenyekre való fölkészüléssel, pályaművek kidolgozásával fejlesszék tovább képességeiket. Tudatosítani kell bennük, hogy hálával tartoznak az Úristennek képességeikért, és érezzék át annak felelősségét, hogy nekik majd többről kell számot adni, és a nagyobb tehetség odaadóbb szolgálatra kötelezi őket.
• és a felzárkóztatás megszervezése,
• a kétszintű érettségire való felkészítés.
• A történelmi, kulturális, nemzeti, vallási és a szűkebb pátriával összefüggő hagyományok ápolása érdekében a kötelező tanórán kívüli rendezvények szervezése, az intézmény környezetével való élő kapcsolattartás.
• Egészséges életmódra nevelés érdekében a mindennapos testedzés feltételeinek megteremtése és működtetése.
• A tudatos vallásosság alakítása érdekében a tanúságtevő, hitvalló életpélda adása, színvonalas lelki programok szervezése.
Az iskolában és a kollégiumban folyó nevelőtevékenységek:
• Az iskolai és a kollégiumi nevelés során a közösségben (csoportfoglalkozás) és az egyénnel négyszemközt folytatott (személyes beszélgetés, lelkivezetés), az evangéliumra épülő gyermek- és szeretetközpontú nevelés állandó dialógus.
• A mások problémáira érzékeny, a környezetére odafigyelő, önállóan gondolkodó emberek nevelése érdekében az áldozathozatal, a tolerancia, az élethosszig tartó önnevelés és önművelés begyakoroltatása.
• Fontos feladat a diákok érdeklődésének felkeltése a valódi értékek iránt, az igényesség kialakítása bennük, a küzdő és kudarcvállaló képességük növelése, a keresztény hit által a szintézis megteremtése bennük.
• Mind a kollégium mind az iskola feladata küzdeni az eltúlzott kritikaszterség ellen, és a szülők iránti tiszteletre, hálára nevelni az ifjakat.
• A közösségi életre való nevelésben jelentősek azon kirándulások és rendezvények, melyeken az egymásrautaltság és egymás szolgálata intenzívebben élhető meg. E téren kiemelkedő lehetőségeket jelent a diákotthon mindennapjainak világa.
II.4. A képzés szerkezete

Tizenkét évfolyamos iskola, amelynek belső tagozódása:
• nyolc évfolyamos általános iskola (1-8. évfolyam)
• alsó tagozat: 1-4. évfolyam
• felső tagozat 5-8. évfolyam
• hat évfolyamos gimnázium (7-12. évfolyam)
• angol/német nyelvi előkészítő évfolyam (9. évfolyam) és az erre épülő négy évfolyamos gimnáziumi képzés (10-13. évfolyam)
• négy évfolyamos gimnázium (9-12. évfolyam) – még csak előkészületben(!)
• vegyes kollégium (7-12. évfolyam)

II.5. Az iskola és a kollégium nevelési és oktatási munkájának eljárásai

II.5.1. Az iskola felvételi rendszere

Általános iskola
• Az általános iskola első osztályába beiratkozhat minden olyan iskolaérett tanuló, akinek szülei elfogadják az iskola céljait. A beíratás időpontja megegyezik a város többi általános iskolájának beírási időpontjával.
• További évfolyamokra való felvétel: Más intézményekből jelentkezőknek felvételi meghallgatáson kell részt venniük. Amennyiben megfeleltek, és vállalják az iskola szellemiségét, a megfelelő évfolyamon folytathatják tanulmányaikat.

Gimnázium
• A hat évfolyamos gimnáziumba az általános iskola hatodik osztályába járó tanulók jelentkezhetnek a hatályos rendeletekben előírt hivatalos jelentkezési lapok megküldésével. A sikeres felvétel feltétele a minél jobb tanulmányi előmenetel, mely egyfajta garanciát ad az eredményes gimnáziumi előmenetelre, valamint az iskola szellemiségének elfogadása.

• A felsőbb évfolyamokra történő átjelentkezésnél a tanulók elbeszélgetésen vesznek részt: miért akarnak átjelentkezni, milyen az eddigi tanulmányi eredményük, vállalják-e az esetleges különbözeti vizsga letételét, vállalják-e az iskola szellemiségét?

• A nyolcadikos tanulók jelentkezési feltételei azonosak a hatodikosokéval akár négy évfolyamos képzésre, akár a nyelvi előkészítő évfolyamra jelentkeznek.

Kollégium
• A diákotthonba való felvétel feltétele, hogy a jelentkező már az iskola beírt tanulója legyen. Kivételt képeznek az intézmény azon volt diákjai, akik a nyolcadik évfolyam tanulmányait befejezve más nagykanizsai középiskolába, vagy a gimnáziumi képzést befejezve más nagykanizsai középiskola 13-14. évfolyamára nyertek felvételt, és a kollégium nevelőtestülete egyhangúlag támogatja felvételüket.
• A jelentkezés módja: új tanulók esetén a diákotthoni felvételi kérelem feltüntetése a jelentkezési lapon, a már korábban felvett tanulók esetén az írásos szülői kérelem. A kérelem elbírálása – melynek szempontjait az SZMSZ tartalmazza – az igazgató jogköre.

II.5.2. Vizsgarendszer

A negyedik évfolyam végén a tanulók kimenet-vizsgát tesznek, amelynek tantárgyai: olvasás, nyelvtan, matematika. Teljesítményüket százalékosan értékeljük.

Azok a tanulók, akik hetedik évfolyamtól a gimnáziumi képzés keretében szeretnének tanulni, a hatodik osztályban az osztályt tanító pedagógusok elbírálása alapján kapják meg felvételi kérelmük támogatását. Akik e támogatást nem élvezik, azok tanulmányaikat az általános iskola 7-8. évfolyamán folytathatják.

A gimnázium záró évfolyamain (6 évfolyamos képzésben a 12., 1+4 évfolyamos képzésben a 13. évfolyamon) kétszintű érettségi vizsga tehető. A vizsgára bocsátás feltételeit a GÉV tartalmazza (legalább 2 tanéven át tanult tantárgy, valamint a tantervi követelmények teljesítése). A tanulók felkészítését az iskola
• középszinten minden az iskola által oktatott tantárgyból,
• emelt szinten magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből, biológiából, kémiából és fizikából vállalja.
Az iskola az előrehozott nyelvi érettségit követően ajánlja a szinten tartó nyelvi szakkörök látogatását.

II.6. Az iskola és a kollégium valamint a szülők kapcsolattartásának és együttműködésének formái

Az iskola és a kollégium szervezetileg egyetlen szoros egységet alkot. Az iskola tantestülete adja a kollégiumi nevelőtanári közösségét. Ezáltal a két intézményrész között az információáramlás és az együttműködés biztosított. A tantestületet a nevelési értekezletek, a minőségbiztosítási összejövetelek és egyéb alkalmilag összehívott konferenciák segítik. A kollégiumi nevelőtestület heti rendszerességgel tartja megbeszéléseit és hozza meg döntéseit.

A szülőkkel való kapcsolattartás nem pusztán egy hivatalos kapcsolat, hanem őket a piarista nagycsalád tagjainak tekintjük. Így az iskola és a kollégium igyekszik őket az intézmény életébe minél jobban bevonni. Az együttműködést az alábbi fórumok szolgálják:
szülői értekezletek és tanári fogadóórák, nyílt napok,
iskolazarándoklat vagy más közös kirándulások, családi napok,
előadások (pl. Októberi Esték, Patrocínium, Szent Pompiliusz nap),
fehér asztal összejövetelek, vasárnapi agapék,
a szülői munkaközösség összejövetelei,
személyes párbeszédek, családlátogatás,
tájékoztató füzet, ellenőrző könyv és/vagy hivatalos levelezés,
az intézmény interaktív honlapján keresztül, stb.

III. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

III.1. Az iskola és a diákotthon tanári karának összetétele:

• 1 igazgató
• 2 igazgatóhelyettes (1 nevelési, 1 oktatási)
• osztályonként 2 tanító – azaz összesen 16 tanító
• 3 hittanár
• 12 főiskolai végzettségű szaktanár
• 17 egyetemi végzettségű gimnáziumi szaktanár (közülük 5 félállású - kollégium)
• 5 diákotthoni nevelő (félállású)
• 1 ifjúságvédelmi felelős és egészségtan tanár (védőnő, főiskolai végzettséggel)
• 1 könyvtáros

A pedagógiai program módosításának idején az intézményben kiépült az alsó tagozat, a felső tagozat és a hat évfolyamos gimnázium. A beindított kilencedik évfolyamos nyelvi előkészítő osztállyal kezdődő négy évfolyamos gimnáziumi képzés a 2008/2009-es tanévben éri el a kimenetet. Így mind a gimnázium mind a kollégium még további fejlesztések előtt áll. A teljes képzési rendszer kiépülése – fölmenő rendszerben és újabb képzési forma indítása nélkül – 2009-ben várható.

III.2. A pedagógiai program megvalósulásához szükséges személyi feltételek

III.2.1. Pedagógusok:
• 1-4. évfolyamon osztályonként 2 tanító,
• 5-9. évfolyamon főiskolai vagy egyetemi szakirányú végzettséggel rendelkező tanárok,
• 10-12. évfolyamon – a készségtárgyak és a nyelvoktatás kivételével, ahol elég a megfelelő főiskolai végzettség is – egyetemi szakirányú végzettséggel rendelkező tanárok,
• a diákotthonban főiskolai vagy egyetemi végzettségű nevelőtanárok,
• a NAT-ban előírt azon műveltségi területek oktatását, amelyeknek jelenleg még nincs megfelelő végzettségű oktatója, folyamatos továbbképzéssel, vagy külső óraadók alkalmazásával oldjuk meg.
• A kétszintű (közép és emelt szintű) érettségiztetésben való részvétel feltétele az érettségi vizsgák lebonyolításához szükséges továbbképzések elvégzése.

III.2.2. Egyéb szakalkalmazottak:
• 2 napközis nevelő
• 1 könyvtáros
• 1 gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, védőnő

III.2.3. Egyéb dolgozók:
• 1 gazdasági vezető
• 1 iskolatitkár
• 1 könyvelő
• 1 pénztáros
• 1 gondnok
• 1 karbantartó
• 7 takarító
• 2 portás

Az alkalmazottak óraszámának meghatározásánál az érvényben lévő állami rendelkezések (jogszabályok) az irányadók.

Az iskolában és a diákotthonban kizárólag olyan pedagógusok kerülhetnek alkalmazásra, akik egyetértenek az iskola szellemiségével és vállalják, hogy az igazgató által javasolt, a Piarista Rend, illetve a Katolikus Egyház által szervezett pedagógus továbbképzéseken részt vesznek.
A gimnáziumi tagozaton jelenleg négy piarista szerzetes tanít, akik kiveszik részüket a diákotthoni nevelőmunkából is.

IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÁRGYI ÉS DOLOGI FELTÉTELEI

V.1. Az épületek főbb jellemzői:

Az iskola jelenleg három épületben működik, amelyek udvara közös. Az alsó tagozat – az 1264. helyrajzi szám alatt – épülete mintegy kilencven éves. Körülbelül 15 éve újították föl, amikor teljes födémcsere és fűtéskorszerűsítés történt (gázkonvektoros fűtés). A nyolc osztálytermen kívül található egy tornaterem, felzárkóztató szoba, szertár, videó-terem, rajzterem, két nyelvi terem és két – csoportbontásokra alkalmas – tanterem.
A földszinten két osztályterem – a tervek szerint az épület akadálymentesítését követően – összenyitás után aula és zsibongó-tér céljait fogja szolgálni..

A felső tagozat osztályai a gimnáziumi épület – szintén 1264. helyrajziszám alatt – második emeletén találhatók.

A gimnáziumi osztályok a gimnázium épület első és második emeletén kerültek elhelyezésre. Ebben az épületben található az igazgatói iroda, az igazgatóhelyettesi iroda, a titkárság, a tantestületi szoba, a gazdasági iroda, az iskolakönyvtár, a szaktantermek (biológiai, kémiai, fizikai, ének-zene, rajz), a „Linux” és „Windows” géptermek, és az iskolamúzeum.

A kollégium két részből áll.
• A fiúkollégium a rendházi épületben – 1265. helyrajzi szám alatt – rendezkedett be: a földszinten közösségi szoba, vendégszobák, stúdiumtermek és betegszobák, az I. és II. emeleten nevelőtanári szoba, hálótermek és vizesblokkok.
• A leány kollégium – szintén az 1264. helyrajziszám alatt – található önnálló épületben működik. Az épületben található nevelőtanári szoba, 14 db – összesen 74 személyes – hálóterem, szintenkénti vizesblokkok, 1 stúdiumterem, 1 vendégszoba, 1 előadóterem. Az épület funkcióját tekintve akadálymentesített.

Az épületek közti udvar zöldterület, játszóudvar és sportpályák (kézilabda, kosárlabda, kispályás foci) együttese.
A Miniszterelnöki Hivatal mellett működő, egyházi ingatlanügyekben illetékes bizottság 1997. március 12-i döntése nyomán a térképen jelölt mindkét helyrajzi számon található ingatlanok a Piarista Tartományfőnökség tulajdonába kerültek.

Az 1264-es helyrajziszámon álló hátsó, különálló épület ad otthont a technikai kiszolgáló blokknak (asztalos és lakatos műhely, technika tanterem, takarítók és karbantartók öltözője, tusolója).

Megoldásra vár még a telek sarkán lévő tornacsarnok ügye, mely több mint kétharmad részt a Piarista Rend tulajdonában lévő telken áll, de jelenleg a város kezelésében van. Ugyancsak rendezésre vár a piarista épületegyüttes szerves részét képező, abból 1948-ban kihasított kápolna ügye, mely telekrész jelenleg a Kaposvári Egyházmegye nevére van bejegyezve.

IV.2. Az iskolának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere

Az alsó tagozatban jelenleg található tartós oktatási eszközök: 4 írásvetítő, 3 diavetítő, 2 zongora, televízió és videó készülék, lemezjátszó, CD-s magnetofon, 1 fénymásoló, 1 számítógép, 1 felszerelt tornaterem, szemléltető eszközök, hangszerek.

A felső tagozatban és a gimnáziumban jelenleg található tartós oktatási eszközöket „A pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök és felszerelések jegyzéke” tartalmazza.

IV.3. A diákotthonnak a program céljaihoz rendelt eszközrendszere

Az iskolában fellelhető eszközök kivétel nélkül rendelkezésre állnak a kollégium számára. Ezen felül a kollégium rendelkezik saját használatban lévő tartós eszközökkel: 2 központi hangforrás (lánykollégiumban központi stúdió, fiú kollégiumban Hi-Fi torony), 1 fekvenyomópad, 1 csocsóasztal, 2 televízió és videó készülék, 1 számítógép, sporteszközök, hangszerek.

IV.4. Egyéb tárgyi és dologi eszközök, amelyek a program megvalósítását szolgálják

Balatonberényben az intézmény rendelkezik egy diáküdülővel. Vannak az intézmény tulajdonában kerékpárok, sátrak, sílécek és egy kenu, melyek a túrázást, a sport életet segítik.

V. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSI ÉS SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA

V.1. Az igazgató:

• a Piarista Rend Magyarországi Rendtartományának főnöke nevezi ki, megbízása határozatlan időre szól,
• az iskola felelős vezetője,
• kapcsolatot tart az egyházi és önkormányzati szervezetekkel,
• a tanárok és a többi alkalmazott munkáltatója
• munkakörét az SZMSZ szabályozza.

V.2. Az igazgatóhelyettesek (nevelési és oktatási):

• az igazgató pedagógiai munkájának segítői,
• az igazgató nevezi ki őket,
• munkakörüket az SZMSZ szabályozza.

V.3. Egyéb pedagógiai vezetők:

• A munkaközösségek vezetői a szakterületükön folyó szakmai munka irányítói.
• Jelenleg az alsó tagozaton egy alsó tagozatos tanítói munkaközösség működik; a felső tagozaton és a gimnáziumban összevontan osztályfőnöki, magyar, történelem, idegen nyelvi, matematikai, informatikai, természettudományos (fizika, kémia, biológia, földrajz), művészeti (ének, rajz, testnevelés, tánc), hittanári és diákotthoni nevelői munkaközösségek működnek.
• A munkaközösségek vezetőit az igazgató nevezi ki a szaktanárokkal egyeztetve, megbízatásuk egy évre szól.

V.4. Gazdasági vezető:

• Az intézmény teljes körben önállóan gazdálkodik a tartományfőnökség által évenként jóváhagyott költségvetés alapján. E gazdálkodás pénzügyi felelőse a gazdasági vezető.
• Az igazgató nevezi ki, megbízatása határozatlan időre szól.

A vezetők a gondnok bevonásával rendszeres napi, heti megbeszéléseken tisztázzák a teendőket.

VI. ELLENŐRZÉS, IRÁNYÍTÁS, SZAKTANÁCS-ADÁS

Az igazgató az igazgatóhelyettesek bevonásával (a munkaköri leírásnak megfelelően) rendszeres óralátogatásain ellenőrzi és értékeli a pedagógusok iskolai és kollégiumi munkáját. E tevékenységből a munkaközösségek vezetői és az osztályfőnökök is kiveszik részüket.

Az intézmény pedagógusainak szakmai továbbképzését elsősorban a Katolikus Pedagógiai és Szolgáltató Intézet (KPSZTI, jelenlegi vezetője: Bajzák Erzsébet M. Eszter nővér) biztosítja. A pedagógusok részt vesznek továbbá a rendtartomány által szervezett (akkreditált) továbbképzéseken (Kecskeméti Pedagógiai Napok).

A KPSZTI az igazgatóknak és a gazdasági vezetőknek évente két alkalommal továbbképzéseket és konferenciákat szervez, tanulmányi versenyeket rendez, pályázatokat ír ki. A továbbképzéseken az intézmény vezetői és pedagógusai rendszeresen részt vesznek.

Az intézmény alkalmanként bekapcsolódik a városban lévő többi iskola illetve kollégium, az önkormányzat (Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Művelődési- és Sport Osztálya), a Zala Megyei Pedagógiai Intézet (ZMPI), OKÉV OH által szervezett rendezvényekbe.

Az intézményben folyó partnerközpontú oktató-nevelő munka minőségének fejlesztését szolgálja az intézmény (iskola és a diákotthon) által alkalmazott és a KPSZTI által kidolgozott Comenius követő katolikus minőségfejlesztési tevékenység.

VII. AZ ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMAI

A pedagógusok és a többi alkalmazott bérét és a nekik járó egyéb juttatásokat az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság közötti nemzetközi egyezmény garantálja az állami normatív és kiegészítő normatív támogatáson keresztül. A besorolás a KJT bértáblája szerint történik.
Az intézmény dolgozói érdekképviseletet hozhatnak létre (pl. szakszervezet) vagy szabadon beléphetnek más érdekképviseleti szervezetekbe.
A törvény megszabta feltételek teljesülése esetén a közalkalmazotti tanács felállítása kötelező.

A szülők iskolai osztályonként vagy kollégiumi részlegekként (korcsoportonként, csoportonként) szülői munkaközösségeket alakíthatnak, amelyeknek képviselői az iskola szülői munkaközösségét alkotják. A szülői munkaközösség tagjai részt vehetnek a különböző iskolai és kollégiumi programok szervezésében. Törvény adta joguk az egyetértési jog gyakorlása az intézmény egyes belső dokumentumainak módosításakor.

A tanulók jogainak védelmében a Közoktatási Törvény megfelelő paragrafusainak figyelembevételével járunk el. Az iskola és a kollégium diáksága diákönkormányzatot hozhat létre. A diákönkormányzatot – felállításának hiányában a diákság felhatalmazott képviselőit – is megilleti az egyetértési jog az intézmény egyes dokumentumainak módosításakor.

VIII. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI

Az intézmény igazgatója rendszeres kapcsolatot tart Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Művelődési- és Sport Osztályának vezetőjével (jelenleg: Szmodics Józsefné). Tájékoztatja az iskola létszámának alakulásáról és egyeztet a város nyújtotta szolgáltatások (pl. Nevelési tanácsadó), tanulmányi- és sportversenyek ügyében.

Az Oktatási Minisztériummal (OM) a Piarista Tartományfőnökségen (fenntartó) keresztül (jelenlegi tartományfőnök: Urbán József) tart kapcsolatot.

A közoktatásban működő szakmai-társadalmi szervezetekkel elsősorban a pedagógusok egyéni kezdeményezése alapján tart kapcsolatot.

Az iskola és diákotthon vezetése különleges gondot fordít a piarista iskolákkal és a többi egyházi iskolával, valamint a Piarista Diákszövetséggel, annak Nagykanizsai Tagozatával (jelenlegi elnöke: Takács János) való kapcsolattartásra és szakmai együttműködésre.

A városban lévő és a környékbeli plébániákkal az egyházi ünnepek alkalmával közös programokat szervez.

Két évenként kórustalálkozót szervez „Katolikus Iskolák Kórustalálkozója” címmel, így mélyíti kapcsolatát az egyházi iskolákkal. Ugyancsak két évenként kerül megrendezésre a „Virág Benedek Szavalóverseny”, mely az úgynevezett istenes versek bemutatásán keresztül ad lehetőséget a középiskolás diákok találkozójára.

Az óvodák számára rendszeres tájékoztatást nyújt az iskolában folyó munkáról, a gyerekeknek műsorokkal kedveskedik, nyílt napot (Piar Suli Muri), mesemondó találkozót, karácsonyi ének-, rajz- és szavalóversenyt tart az óvodások számára.

Az intézmény szoros kapcsolatot tart a Családsegítő Központtal, az Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Osztályával.

Rendszeresen támogatja az intézményt a Máltai Szeretetszolgálat német szervezete (Perjés Ottó vezetésével).

A szülőkkel fenntartott kapcsolatban az intézmény arra törekszik, hogy a szülők partnerek legyenek a nevelésben, ismerjék és elfogadják az iskola és a diákotthon által képviselt értékeket, az ebből adódó célokat és feladatokat, az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka eredményeit. Ennek érdekében folyamatosan tájékoztatja a szülőket
• a diákok tanulmányi és neveltség béli fejlődéséről (tájékoztató füzet, ellenőrző könyv, fogadó órák, szülői értekezletek).
• azokról az iskolai vagy kollégiumi rendezvényekről, amelyekre a szülőket is elvárja.

IX. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

IX.1. Céljaink

Mind az iskola, mind a kollégium segíteni kívánja növendékeit
• a testi és lelki egészség harmóniájának megteremtésében,
• életvezetési képességeik fejlesztésében,
• felelősségérzetük kialakulásában, egészségük megőrzésében.

IX.2. Területek

Sport- és játéklehetőségek
• A gyermekek sok időt (napi 5-8órát) ülnek iskolapadban, melyet a felsőbb évfolyamokon még egyéni tanulás is követ, ami ugyancsak teremhez, szobához kötött. Egészségmegőrzésük érdekében segíteni kívánjuk őket, hogy rendszeresen tartózkodhassanak szabad levegőn, és rendszeresen mozoghassanak.
• Az óraközi szüneteket minden tanuló az udvaron tölti, az 5–12. évfolyamosok a reggeli gyülekező időt is.
• A napközisek ebéd után legalább egy óra kötetlen játéklehetőséget kapnak a szabadtéri pályákon és a környező játszótereken. Ezt a lehetőséget még rossz idő esetén is biztosítjuk.
• Gyakran kerül sor osztályok, évfolyamok közötti versenyekre, meccsekre, melyek igen népszerűek. A játék- és sportfoglalkozásokhoz az iskola sporteszközöket (labdák, gólyalábak, ugráló kötelek) biztosít.
• Intézményünk egy szabályos méretű, és egy kisebb kézilabda pályával, egy kosárlabda pályával, egy futópályával, egy tornateremmel és egy tornaszobával rendelkezik. Vannak pingpongasztalok is, így megfelelő hely és mód áll rendelkezésre a mozgásigény kielégítésére.

IX.3. Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében

Intézményünknek saját főzőkonyhája van. Az étrend összeállítását figyelemmel kíséri az igazgató, és a védőnő is. Szükség esetén javaslatot tesznek bizonyos étrendi korrekciókra.
Arra törekszünk, hogy a tízórai (mely sajnos egyre több gyermeknél a reggelit pótolja) meleg ital (lehetőleg tej, kávé, kakaó, ritkábban tea) legyen; uzsonnára pedig sok gyümölcsöt, illetve zöldségfélét (retek, hagyma, uborka) kapjanak.
Buzdítjuk növendékeinket a tízórai, ebéd és uzsonna válogatás nélküli elfogyasztására, és az óraközi szünetekben történő nassolásról, üdítőzésről való leszokásra.
A napközisek illetve a kollégisták mindig csoportosan, nevelőjükkel közösen étkeznek. A tízórait az első tanóra az ebédet 11.45 és 13.00 között az ebédlőben, az uzsonnát 14.45-kor az osztálytermekben fogyasztják el. A felsőbb évfolyamosok – tanári felügyelettel – a tanórák után ebédelnek (13.00 - 14.30között).
A kapott étel mennyisége elegendő, repetázni is lehet.
A levest, főzeléket, tésztaféléket nem előre adagolva, hanem tálakban kapják a gyermekek, így ízlésük és igényük szerint meríthetnek és fogyaszthatnak.

IX.4. Öltözködés

Tapintatosan, de következetesen alakítjuk a növendékek öltözködési szokásait.
Ünnepségeken, szentmiséken, városi és más rendezvényeken ünneplő öltözetet várunk el, mely mára egységessé vált (sötét alj ill. nadrág, fehér ing ill. blúz, piarista címeres nyakkendő). Ugyanezt kérjük növendékeinktől minden olyan alkalommal, amikor intézményüket képviselik (pl. versenyeken).
Az 1–4. évfolyamon váltócipőt használunk. Szeretnénk, ha növendékeink „bőrbarát” ruhaneműt viselnének, ám be kell látnunk, hogy egyre kevesebb család engedheti meg magának a jó minőségű, drágább holmit.
Örülünk, hogy az alsó tagozatban elfogadott a köpeny viselete, így a „divatozás” és a vele járó bajok később kezdődnek.

IX.5. Higiénia, tisztálkodás

Sokat foglalkozunk a higiéniai, tisztálkodási szokások kialakításával és gyakoroltatásával. Tapasztalatunk szerint sajnos az iskolára illetve a kollégiumra hárul a korábban a család és az óvoda részéről elmulasztott higiéniai szokások kialakítása (például az étkezés előtti illetve WC használat utáni kézmosás).
A fiú és a leánymosdók száma és minősége ma már megfelelő.

Feladatunknak érezzük, hogy biztosítsuk a felsőbb évfolyamosok számára a testnevelés órák utáni alapos tisztálkodás lehetőségét. Jelenleg nemenként 2–2 tusoló és 3–3 mosdó szolgálja a diákokat ezen a téren.

Örömmel állapítjuk meg, hogy az egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) nem jellemzőek növendékeinkre. Prevenciós munkánk – a segítőkkel közösen – egyenlőre hál’Istennek hatékony. Ezen a téren azonban mégsem lehetünk tétlenek, igen nagy felelősség hárul az osztályfőnökökre és a kollégiumi prefektusokra, de a nevelőtestület egészére is. A városban tapasztalható jelenségek miatt ébernek kell lennünk, és sokat kell beszélgetnünk tanítványainkkal.

IX.6. Ésszerű napirend kialakítása

Jó példával, jó tanácsokkal segítjük növendékeinket az ésszerű napirend megtervezésében, és megvalósításában. Nehéz küzdelmet folytatunk, hiszen nem kevés a megengedő, rendszertelen életvitelű családban élő gyermek, ahol a késői lefekvés, a kevés alvás, a hosszú órákig tartó tévézés, számítógépes játék és a késő esti kimaradás sajnos természetes és mindennapos.
A kialvatlan, fáradt, zaklatott, vibráló gyermekekkel nehéz komoly szellemi munkát végezni, és az okos napirendről kommunikálni.
A diákotthoni napirend a „Serva ordinem et ordo servat te.” elv alapján készült, és segítséget nyújt a kamaszok egészséges életvitelének kialakításához.

IX.7. Rendszeres egészségügyi ellátás

Az iskolaorvos és a védőnő közösen végzik a tanulók rendszeresen kötelező egészségügyi vizsgálatát, kellő időben beadják a megelőző védőoltásokat.
A védőnő az iskola alkalmazottja. Az intézményen belül lakik, így szinte mindig rendelkezésre áll és felkereshető.
• Ellátja az elsősegélyre szoruló sérüléseket.
• Gondját viseli a kollégiumban lakó diákoknak is.
• Hozzá fordulnak a diákok egészségügyi panaszaikkal, észrevételeikkel, ő rendelkezik a kollégisták betegszobai felvételéről illetve kiengedéséről, ő ápolja őket a betegszobában.
• Minden osztály évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálaton is részt vesz.

IX.8. Az egészségnevelés színterei

Az iskola és a kollégium biztosítja a növendékek számára a tanórák és a lakhatás egészséges – az idevonatkozó szabványoknak megfelelő – környezetét. Tantermeink megfelelő méretűek, tiszták, világosak.
Az intézmény udvarán évről évre több a zöld növény, a sportpályák is parkosított környezetben vannak. Őrizzük a szép régi fákat, de újakat is ültetünk, és a gondozásukba bevonjuk a növendékeket. A folyosókon és a tantermekben sok a virág, melyek gondozásából – nevelési célzattal – a gyerekek is kiveszik a részüket.
A mentálhigiénés végzettséggel is rendelkező védőnő minden évfolyamon havonta egy alkalommal egészségtan órát tart. Igény esetén más alkalommal is folytat felvilágosító, tanácsadó beszélgetést a tanulókkal.
A piarista pedagógia szerint hagyományosan sok a kirándulás. Az osztályok és a kollégiumi közösség évente több alkalommal is kirándulnak az osztályfőnök illetve a nevelőtanárok vezetésével. Néha a családokkal közösen is. Népszerűek a nyári és téli vándortáborok, pihenőtáborok, gyalogtúrák, kerékpártúrák, evezős és vitorlástúrák, erdei iskolák. Minden évben március 25-e táján – az iskola valamennyi tanulója részvételével – közös gyalogos zarándoklatra megyünk a közeli Mária-kegyhelyek valamelyikére.

IX.9. Mindennapi testedzés megvalósítása

• Az iskola minden évfolyamán heti 3 testnevelés óra van. A testnevelés órák a 7. évfolyamtól kezdődően nemenkénti bontásban kerülnek megtartásra.
• Az 1–4. évfolyamon
• heti egy alkalommal úszásoktatásban részesülnek a gyermekek,
• valamennyi csoport részére egy délután játékos sportfoglalkozást szervez az iskola a sportpályák valamelyikén vagy a tornateremben, vagy a közeli játszótéren. Ezek a játékfoglalkozások a gyermekek igényének figyelembe vételével történnek.
Az 5–12. évfolyamosok részére az iskola
sportkörök keretében (kosárlabda-, foci-, szertorna-, röplabdaedzés) biztosít testedzési lehetőséget,
illetve a tömegsport foglalkozások keretében (asztalitenisz, atlétika, zsinórlabda, gólyalábazás) nyílik lehetőség a mindennapos sportolásra, mozgásra,
biztosítjuk és népszerűsítjük a mindennapos kerékpáros iskolába járást.
Rendszeres résztvevői vagyunk a városi, megyei, regionális sport és túraversenyeknek (mezei futóverseny, kerékpár verseny, háromtusa, labdarúgás, úszás, atlétika, duatlon, Thúry kupa…)

Az előbbieken kívül
egyre több növendékünk tagja és versenyzője valamely városi sportegyesületnek (labdarúgás, vívás, úszás, asztalitenisz),
az iskola helyet ad a városi birkózó szakosztálynak, melynek igen népszerű diákjaink körében, és számos versenyen eredményesen szerepelnek.
• A pedagógusok is jó példával járnak elől: a hölgyek heti egy alkalommal rendszeresen tornásznak, kosárlabdáznak, a férfiak a szülőkkel közösen fociznak, kosárlabdáznak. Rendszeresek a tanár–diák labdarúgó mérkőzések.

X. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

X.1. Alapelv

A világot a teremtő Isten ajándékának tekintjük, mely az emberi élet kiteljesedését, a szeretet megélésének lehetőségét szolgálja. Ezért tanítványainkat a világ
• csodálatára – hiszen Istenről, az alkotóról beszél,
• tiszteletére – nem kizsákmányolni, hanem szemlélni, óvni,
• és gondos, felelősségteljes megőrzésére neveljük.

X.2. Célok

A környezetért felelős életszemlélet kialakítása. Az iskolából kikerülő növendék tudjon és szeressen
áldozatot hozni a környezetében élőkért (családtagok, szomszédok, öregek, betegek, mozgáskorlátozottak, fogyatékosok…),
értéket közvetíteni (példamutatással, figyelmeztetéssel),
egészségesen, nem önpusztító módon (testileg, szellemileg, lelkileg) élni ,
hagyományokat tisztelni, ápolni,
éltetni, ápolni, gondozni a letépés és eltaposás helyett,
tisztán megőrizni – ha kell takarítani – a felelőtlen szemetelés helyett,
takarékoskodni, a világ javait ésszerűen használni kerülve a fölösleges pazarlást,
építeni a rombolás helyett.

X.3. Környezetkultúra

Intézményünk épületcsoportja és közvetlen környezete valamint az otthoni lakókörnyezet a legalkalmasabb hely, ahol a fenti célokat megvalósíthatjuk.
Az iskola törekszik arra, hogy az egykori alma mater megújulva, korszerűen, de a régi értékeit megőrizve szolgálhassa a nevelést és oktatást. Az évek óta folyó felújítási, renoválási munkálatok során törekszünk az előkerülő régi épületrészletek, helyreállítására, megőrzésére. Erre példa az egykori ajtószárnyak helyreállítása, a több mint 100 éves falfestés ablakszerű megmutatása, az iskolamúzeum és az aulában a világháborúk áldozatait idéző emlékhely kialakítása…
A tantermek és folyosók hófehér falai, tisztasága, a berendezés egyszerűsége és épsége, a dekorációk ízléses, mértékletes elhelyezése mind-mind nevelő hatású. Ettől is várjuk növendékeink ízlés és környezeti kultúrájának kialakulását, formálódását.
Az udvar helyreállítása során nem tudunk teljesen visszatérni a régmúlt időkhöz, hiszen az egykori botanikus kert helyén ma kézilabda pálya van. Ám a rendelkezésre álló szabad területeken a parkosítás úgy próbálja a tanulóifjúságot nevelni, hogy egyúttal a múltnak is tiszteleg.
Hisszük, hogy az egykori épületcsoportban – több évtizedes kényszerű szünet után – újra indult élet, a kápolna közelsége, a hagyományok tisztelete segíti a gyermekek jó irányú nevelését.

A helyi tantervet úgy állítottuk össze, hogy a növendékek tantárgyi keretek között is megismerhessék szűkebb és tágabb környezetük értékeit, szépségeit, nevezetességeit. Az osztálykirándulások, erdei iskolák, túrák, táborok azt a célt is szolgálják, hogy a diákok a tanórákon megismert értékeket a valóságban is megéljék és megtapasztalják.
Fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink eljussanak az egészséges Isten és hazaszeretetre.
• Érezzék jól magukat a bőrükben, az Isten tenyerén és ne vágyakozzanak hamis bálványok, megváltók után.
• Érezzék jól magukat itthon Magyarországon, ismerjék és szeressék hazájuk természeti szépségeit, múltbeli örökségét.
• Rendelkezzenek egészséges lokálpatriotizmussal.
• Ne csak tiszteljék, de óvják, védjék is a szülőföldjüket.

Az iskola egyes évfolyamok osztálykirándulásait úgy szabályozza, hogy a növendékek az életkori sajátosságoknak megfelelően, fokozatosan ismerjék meg hazájukat. Ezeken a kirándulásokon természetvédők, erdészek, madarászok, kézművesek, régészek, muzeológu-sok, történészek, néprajzosok, kézművesek segítik őket, tartalmasabbá és élményszerűbbé téve a felfedezéseket.

Az 2004/2005-ös tanévtől – tekintettel a törvényi szigorításokra és a családok fokozatos elszegényedésére – két változatot dolgoztunk ki.

„A” változat: költségmentes

A tanév vége felé (május-június) az osztályok az iskolához közeli, szép természeti környezetbe rándulnak ki (Csónakázó-tó, Szentgyörgyvári hegy, Szabadhegy, Látó-hegy, Miklósfai parkerdő, Romlott vár, Kanizsa-vár környéke, Homokkomárom, Nagybakónak forrásai, Kősziklaszurdok, Csibiti-tó, stb.). Ebben az esetben
• elmarad az ország természeti és épített szépségeinek (örökségének) közvetlen megismerése, megtapasztalása,
• de lehetőség nyílik egymás még jobb megismerésére, a másik szeretettel teli elfogadására, a tolerancia gyakorlására, egészséges testmozgásra, az osztályközösség építésére.

„B” változat: költségtérítéses

A korábbi évek hagyományait követve felmenő rendszerben egyre nagyobb lélegzetű és Nagykanizsa környezetét egyre nagyobb koncentrikus körökben bemutató országjárásra kerül sor. Mivel ennek a változatnak költségei vannak, csak sikeres pályázatokkal, illetve a szülők önkéntes, azonos mértékű anyagi hozzájárulásával tudjuk megvalósítani.

Mindkét változatról tájékoztatjuk a szülőket a tanév első szülői értekezletén. Amennyiben a „B” változatot a szülők egyhangúlag elfogadják, úgy azt részesítjük előnyben, he nem, akkor az „A” változat valósul meg.

Az osztálykirándulások ajánlott programja:

1. évfolyam: városunkkal, és városunk közvetlen környezetének életével ismerkedik: templomok, múzeum, sétakert, temető, parkok…
2. évfolyam: városunk tágabb környezetét, az erdők növény és állatvilágát ismeri meg: Csónakázó tó, miklósfai parkerdő, Szentgyörgyvári hegy és környéke, Valkonya és környéke…
3. évfolyam: megyénk területének vizeit, a vízpartok növény- és állatvilágát, természetvédelmi területeit keresi fel: Bázakerettye és környéke, Kis-Balaton és környéke, Őrtilos és környéke…
4. évfolyam: megyénk történelmi és néprajzi értékeivel ismerkedik: Göcsej, Nova és környéke, Egervár, skanzenek, aktuális ásatások, kézműves műhelyek…
5. évfolyam: Balaton felvidék és Bakony hegység: Szigliget, Tapolca, Veszprém, Káli medence, Sümeg, Tihany, Zirc, Csesznek, Nagyvázsony…
6. évfolyam: Pécs és környéke: Siklós, Máriagyűd, Abaliet, Szigetvár, Cserkút, Mecsek hegység, Mohács, Gemenc…
7. évfolyam: Vértes, Gerecse és Dunazug hegységek: Budapest, Esztergom, Visegrád, Vác, Szentendre, Székesfehérvár, Tata, Gorsium, Komárom…
8. évfolyam: Nyugat-Magyarország: Szombathely, Körmend, Németújvár (Güssing), Ják, Kőszeg, Léka (Lockenhaus), Velemér, Sopron, Fertőd, Nagycenk, Győr, Pannonhalma…
9. évfolyam: Alföld: Kecskemét, Bugac, Ópusztaszer, Szeged, Kiskunfélegyháza, Ócsa, Kiskőrös, Hortobágy, Debrecen…
10. évfolyam: Északi középhegység: Hollókő, Eger, Miskolc, Jósvafő-Aggtelek, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tokaj, Vizsoly, Kassa…
11. évfolyam: Erdély: Csíksomlyói búcsú, Kolozsvár, Marosvásárhely, Segesvár, Nagyvárad, Arad, Vajdahunyad, Békás-szoros, Brassó…
12. évfolyam: Felvidék: Pozsony, Nagyszombat, Bártfa, Eperjes, Lőcse, Nyitra, Besztercebánya, Selmeczbánya, Garamszentbenedek, Privigye, Podolin…

XI. NYILVÁNOSSÁGI RENDSZER

Az intézmény szándéka szerint minden évben évkönyvet jelentet meg, amely az előző tanév eredményeit, főbb eseményeit tartalmazza.

E helyen ismét fontos fölemlíteni a rendszeres szülői értekezleteket és fogadóórákat.

A tájékoztató füzet, a szórólap és az internetes honlap az érdeklődő szülőknek és diákoknak mutatja be az iskolát.

Minden év november végén az iskola nyílt napokat szervez az intézményben folyó munka bemutatására. Ezt egészíti ki a Munkaügyi Központ által Zalaegerszegen megrendezésre kerülő pályaválasztási kiállításon való tevékeny részvétel.

Az igazgató a tanévet záró Te Deum alkalmával nyilvánosan értékeli a tanév oktató-nevelő munkáját, ismerteti a versenyeredményeket, összegzi az éves programokat a diákok és szüleik számára.

XII. A HELYI TANTERV

Az iskola helyi tanterve magában foglalja egy nyolc évfolyamos általános iskola, egy hat évfolyamos gimnázium és egy négy évfolyamos gimnázium tantervét, amelyek követik a Katolikus kerettantervet.

XII.1. A NAT műveltségi területeinek megjelenése az iskola tantárgyi rendszerében

Lásd az 1. számú mellékletet!

XII.2. Az általános iskola óraterve a helyi tanterv bevezetése alapján

Lásd a 2. számú mellékletet!

XII.3. A hat évfolyamos gimnáziumi tagozat óraterve a helyi tanterv bevezetése alapján

Lásd a 3. számú mellékletet!

XII.4. Az öt évfolyamos gimnáziumi tagozat (nyelvi előkészítő évfolyam + négy évfolyamos gimnáziumi képzés) óraterve a helyi tanterv bevezetése alapján

Lásd a 4. számú mellékletet!

XII.5. A négy évfolyamos gimnáziumi tagozat óraterve a helyi tanterv bevezetése alapján

Lásd a 5. számú mellékletet!

XII.6. A kollégium kötelező időkeret felhasználása

Lásd a 6. számú mellékletet!

XIII. A TANULÓK TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

XIII.1. Ellenőrzés

Alapelvek

• Épüljön a helyi tantervek követelmény rendszerére.
• Az értékelés fejlesztő, segítő, megerősítő, ösztönző legyen, mutasson rá az eredményekre és a hiányosságokra, adjon útmutatást a továbblépéshez, jelölje meg a fejlődés, a javítás útját.
• Egyszerre legyen relatív és abszolút, azaz legyen személyre szabott, folyamatos, reális, a növendékeket önmagukhoz viszonyító, ugyanakkor állítsa a növendékeket egy külső objektív mérce elé is.
• Ismerjék az értékelés kritériumait a diákok és szüleik.
• Megbízható visszajelzést adjon, hogy az adott időpontban hol tart a tanuló, melyek az erős, és melyek a gyenge pontjai.
• Harmónia az egyes ellenőrzési formák között (szóbeli és írásbeli feleletek, felmérések, dolgozatok, írásbeli beszámolók, feladatlapok aránya).
• Soha ne legyen bántó, sértő, indulatból fakadó, megszégyenítő. Legyen bíztató, bátorító, elismerő, személyes.

Formák

• Szóbeli: nagy hangsúlyt fektetünk rá. Felelet, kiselőadás, csoportos feladatok ellenőrzése stb. formájában történik a számonkérés. Az életkornak megfelelő terjedelmű és tartalmú. Tartalma: definíciók, szabályok, összefüggések, felsorolások, tartalmak, megoldások. Hosszabb szóbeli feleletre legalább kéthavonta egyszer sor kerül minden tanuló esetében. Rövidebb feleleteket folyamatosan, azaz minden órán kérünk.
• Írásbeli: „Röp”-, ellenőrző- és témazáró dolgozatok mellett, kiterjesztjük az írásbeli házi feladatra, füzetvezetésre is. Az írásbeli feleletek tartalmi és formai jellegzetességei igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz és a tantárgyak igényeihez. Az értékelésére lehetőleg a következő szaktárgyi órán kerüljön sor, de legkésőbb két héten belül.

• Témazáró dolgozat: Egy-egy nagyobb anyagrész összegző kikérdezése. A szaktanár köteles előkészíteni, időpontját a tanulókkal egy héttel előre közölni. Hossza a tanuló életkorának megfelelő tartós figyelem terjedelme (alsó tagozat: 10-40 perc, felső tagozat: 30-45 perc, gimnázium: 45-90 perc). Az értékelés szempontjait előre ismerjék a gyermekek. Minimális gyakorisága: heti óraszám/év. A témazáró dolgozatok megőrzésének ideje 1 év.
• Ellenőrző dolgozat: A megtanított, összefoglalt, ismételt és rendszerezett tananyagból, történő számonkérés, a témakörben való továbblépés lehetőségét kontrollálandó. Időpontját a tanulók a megelőző tanórán ismerjék meg. Gyakorisága: a témazáró dolgozat résztémaköreinek lezárásához igazodik.
• Hosszabb időtartamot igénybe vevő írásos beszámolók: olvasónapló, gyűjtőmunka adott témakörben, könyvtári kutatás, szómagyarázatok, életrajzi adatok... A határidő kiszabása mindenkor vegye figyelembe a munka terjedelmét és a tanulók egyéb elfoglaltságait. Az értékelés módját a tanulókkal előzetesen ismertetni kell.

Az osztályok fejlődési eredményeiről szóbeli tájékoztatást adnak az osztályfőnökök a félévi és a tanév végi szülői értekezleteken. Az egyéni fejlődés fogadó órákon és személyes találkozások alkalmával beszélik meg. A szülői értekezletek és fogadó órák időpontjait az első szülői értekezleten kihirdetjük.

Az egyes tantárgyak részletes ellenőrzési értékelési szempontjai a tantervekhez csatolva.

Alapelvek a házi feladatokkal kapcsolatban

Tekintettel arra, hogy az alsó tagozatos tanulók valamennyien napközisek, a szó klasszikus értelmében nem beszélhetünk házi feladatról, hiszen a növendékek az iskolában készülnek fel a következő tanítási napra a tanítóik irányításával. A felső tagozaton kiszabott házi feladat ne haladja meg a 2 óra, a gimnáziumban a 3 óra elvi felkészülési időt.

A házi feladat
• kapcsolódjék mindig a tanultakhoz, szolgálja annak gyakorlását, elmélyítését;
• legyen kellően előkészített;
• legyen elvégezhető a napközis foglalkozások és a kollégiumi stúdiumok ideje alatt;
• legyen lehetőség szerint személyre szabott, differenciált;
• kapjanak a tanulók rendszeresen szóbeli, írásbeli, gyűjtő-, kutató jellegű, kreativitást igénylő feladatot;
• kerüljön sor a folyamatos, aktuális ellenőrzésre, javításra és javíttatásra.

XIII.2. A tanulmányi előmenetel értékelése, osztályozása

A tanulói teljesítmények értékelése – a hagyományos módon – szóban és írásban ötfokozatú osztályzattal történik. Félévkor és tanév végén egyes tantárgyakból kiemelkedő tanulmányi előmenetelért dicséret adható, a bizonyítványba ilyenkor az általános iskolában a tantárgy mellé „kitűnő” bejegyzés kerül, a gimnáziumban félévkor az „5”-ös osztályzat mellé egy „d” betű kerül bejegyzésre, tanév végén pedig külön záradék hirdeti a kimagasló tanulmányi eredményt.

Általános dicséretet kaphat az a tanuló, akinek legfeljebb három „jó” osztályzata van, a többi „jeles”.

Az első négy évfolyamon negyedévenként szöveges értékelést adunk. Emellett egyes tantárgyakból „dicséret”, illetve „gyenge” bejegyzés adható. Részletes értékelést, útmutatót tartalmaznak az első négy évfolyam tantárgyankénti helyi tantervei.

Az értékelés fajtái

• metakommunikatív étékelés – folyamatos.
• Szóbeli értékelés – feleleteket, beszámolókat, tanulói visszajelzéseket, gyűjtő munkákat értékelünk. Ez lehet néhány szavas, csak a lényegre utaló, és lehet hosszabb, több értékelendő területre kiterjedő. Kiemeljük a jót, és figyelmeztetünk a gyenge pontokra, fejlesztendő területekre.
• Írásbeli értékelés – feleletek, beszámolók, felmérők, dolgozatok, feladatlapok azonnali értékelése a felsorolt alapelvekkel összhangban. Folyamatosan értékeljük, véleményezzük a tanulók írásbeli munkáit. Ezek az értékelések néhány szavasak, aktuálisan útmutató jellegűek. Részletesen, elemzően értékeljük a témazárókat. A dolgozatokat, felmérőket, feladatlapokat egyénenként, és osztály szinten is értékeljük. Esetenként a kiemelkedően jó, vagy gyenge teljesítményt dicsérjük, illetve figyelmeztető jellegű értékelést adunk.

A szöveges értékelést a szülők a megismerést követően aláírásukkal tudomásul veszik.

Azon tanulók esetében, akiknél a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye különböző részképesség zavarokat (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, stb.) állapít meg, az értékelés szempontjait igazítani kell a szakvéleményben foglaltakhoz.

XIII.3. A magatartás és a szorgalom értékelése

Félévkor és tanév végén a magatartás és a szorgalom minősítésére az osztályfőnök tesz javaslatot:
• előzetesen megismerve az osztályban tanító pedagógusok véleményét az egyes tanulókról,
• figyelembe véve a havonkénti osztályzatokat,
• meghallgatva az osztály véleményét,
• figyelemmel kísérve a tanuló önértékelését.

A magatartás értékelésének fokozatai:
példás,
jó,
változó,
rossz.

Példás (5) a tanuló magatartása, ha maradéktalanul megtartja az iskola házirendjét, a közösségért vállalt feladatait megbízhatóan teljesíti, emberi kapcsolataiban őszinte, véleményét nyíltan, másokat nem sértve nyilvánítja ki, életkorának megfelelően önnevelésre, önfegyelemre, önművelésre törekszik, az ehhez kapott útmutatást elfogadja és igyekszik megvalósítani.
Jó (4) a tanuló magatartása, ha az előbbiek egyikének-másikának nem felel meg, de nincs fegyelmi büntetése.
Változó (3) a tanuló magatartása, ha az előbbiek ellen súlyosan illetve kisebb mértékben, de ismételten vét, fegyelmi büntetése van.
Rossz (2) a tanuló magatartása, ha az előbbi pontok közül több ellen súlyosan vét és ezért szigorú megrovást kapott.

A szorgalom értékelésének fokozatai:
példás,
jó,
változó,
hanyag.

Példás (5) a tanuló szorgalma, ha kötelességét pontosan teljesíti, mulasztás esetén hiányát, lemaradását rövid időn belül pótolja, az órákra képességeinek megfelelően, megbízhatóan készül, iskola felszerelését, táskáját, padját, füzeteit, könyveit rendben tartja, írásbeli munkáinak külalakja rendes, tiszta.
Jó (4) a tanuló szorgalma, ha a fentiek egyikének-másikának nem felel meg, de nincs fegyelmi büntetése.
Változó (3) a tanuló szorgalma, ha az előbbiek ellen súlyosan illetve kisebb mértékben, de ismételten vét, fegyelmi büntetése van.
Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha az előbbi pontok közül több ellen súlyosan vét és ezért szigorú megrovást kapott.

XIII.4. Jutalmazás, büntetés

XIII.4.1. A jutalmazás formái:
tanulmányi munkáért szaktárgyi, illetve tantestületi dicséret
szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséret
könyv-, tárgyjutalom (kiemelkedő teljesítményért, versenyen elért eredményért, közösségi munkáért adható)

XIII.4.2. A büntetés formái
A viselkedési szabályok, az iskola illetve a kollégium házirendje ellen vétő növendékek a vétek súlyának és gyakoriságának figyelembevételével az alábbi módon büntethetők:
• szóban (szaktanári illetve nevelőtanári / osztályfőnöki / igazgatói ) elbeszélgetés / figyelmezetés, elbeszélgetés a szülők bevonásával,
• írásban (szaktanári illetve nevelőtanári / osztályfőnöki / igazgatói / nevelőtestületi) intés / megrovás.

A jutalmazás és a büntetés az osztálynaplóba, ellenőrzőbe bejegyzésre kerül. A magatartás, illetve a szorgalom jegyben is tükröződik.

Különlegesen minősített esetben a tantestület fegyelmi bizottságot hozhat létre az ügy kivizsgálására. A fegyelmi eljárásról és a döntésről jegyzőkönyv készül és a szülőt értesítjük.

XIII.5. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele – a tanterv minimum-követelményeinek teljesítése

Minden tanév végén szervezhető az egész tanév anyagából nyilvános számon kérő óra („osztályvizsga”). Ez tulajdonképpen egy a diákok tudásszintjét bemutató nyílt óra a szülők számára. A tanulók osztályzatot nem kapnak.

A negyedik és nyolcadik évfolyam végén sor kerülhet minden tanuló egyéni vizsgáztatására. Ez esetben a vizsga tárgyai
• 4. évfolyamon: olvasás, magyar nyelvtan, matematika,
• 8. évfolyamon: magyar és matematika.
A tanulók teljesítményét százalékban adjuk meg, illetve szöveges formában értékeljük.

Hatodik osztály első félévének végén az osztályozó konferencia dönt arról, hogy mely diákok számára javasolható a hat évfolyamos gimnáziumi tagozatra való jelentkezés. Vitás esetben a tudás- és képességszint felmérésére is sor kerülhet. Ezen vizsgálat során az iskolapszichológus véleményét is ki kell kérni.
Idegen általános iskolából átjelentkezni kívánó, vagy a gimnáziumi képzésre jelentkező tanuló esetén felvételi elbeszélgetésre kerül sor. Ekkor elsősorban a jelentkező azon képességeinek feltárására kell sort keríteni, hogy:
• Képes lehet-e az illető a gimnáziumi érettségi megszerzésére?
• Elfogadja-e az intézmény keresztény jellegét, elkötelezettségét és vállalja-e az ebből fakadó normákat?
• Képes-e az intézmény a jelentkező elképzeléseinek, elvárásainak megfelelni, avagy tudását, személyiségét építő módon alakítani?
• Amennyiben felmerül a kollégiumi elhelyezés igénye, akkor képes-e a diákotthoni – a szülőktől és az otthontól távoli – közösségi életre?

Az egyes évfolyamok végén a tanuló továbbhaladását – magasabb évfolyamba lépését – engedélyezni kell, ha teljesítette a tantervben szereplő minimum-követelményeket:
• Témazáró dolgozatainak eredménye legalább 20 %-os.
• Írásbeli vagy szóbeli feleletei tükrözik a törzs anyagnak azt az elégséges tudását, amelyre az adott tantárgyból – vagy más kapcsolódó tantárgyból – a soron következő évfolyamon építeni lehet.
• Az év végi érdemjegy kialakítása kizárólag a tanulót tanító szaktanár joga, de javaslatát az osztályozó konferencia hagyja jóvá. Vitás helyzetben a tanuló – illetve annak törvényes képviselője – kérésére független bizottságot kell felállítani a tantestület tagjaiból az év végi érdemjegy meghatározásához.
A továbbhaladást meg kell akadályozni, ha a tanuló a tanév végén legalább 3 tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, vagy az augusztusi javító- és osztályozó vizsgán elégtelen minősítést szerzett. Ekkor tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.
• Mindenkor szem előtt kell tartani az emberhez méltó bánásmódot, tekintettel kell lenni az egyén sebezhető voltára és a szeretet törvényére épülő keresztény pedagógia alapelveit kell alkalmazni.

XIV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI KERETEI

XIV.1. A tanulók csoportba sorolásának elvei

Az osztálylétszámok kialakításánál a közoktatási törvényt tekintjük irányadónak. Első osztálytól kezdődően lehetőség van angol illetve német nyelv tanulására. Negyedik osztálytól csoportbontásban, órarendi keretben tanulják az idegen nyelveket. A nyelvi csoportbontás alapja a választott idegen nyelv.
Ötödik osztálytól – amennyiben az osztálylétszám ezt indokolttá teszi – bontva tanítjuk a technikát és az informatikát. A csoportbontás alapja a negyedik évfolyam végi vizsga eredménye, illetve a szakkörökön való részvétel / teljesítmény.
Hetedik évfolyamtól a testnevelés tantárgyat nemek szerinti bontásban oktatjuk figyelembe véve a fiúk és a lányok életkori sajátságait.
A kilencedik, nyelvi előkészítő évfolyamra a tanulók a tanulmányi eredményük figyelembevételével nyernek felvételt.
A diákotthonban a tanulók maximum 25 fős csoportokba való beosztása elsősorban nemenként, azon belül a látogatott évfolyam szerinti bontásban történik.

XIV.2. Tanórán kívüli foglalkozások

Alsó tagozaton két osztálytanító foglalkozik minden osztállyal. A napközis sávban érhetők el a készségfejlesztő szakkörök (énekkar, irodalmi színpad, rajzszakkör), a Szent Cecília Művészeti Iskola által szervezett hangszeres zeneórák, sportfoglalkozások.

Felső tagozaton és a gimnáziumban – kívánság szerint napközit / tanulószobai foglalkozást szervezünk. A tanulószobai foglakozáson való részvételre – az osztályfőnök javaslatára – irányíthatók az arra rászoruló diákok.

A diákotthonban lakó tanulók számára a másnapi felkészülést három stúdium biztosítja. A 10-12. évfolyamos tanulók fokozatosan térhetnek át – természetesen tanári felügyelet mellett – az autonóm tanulási formára előkészítve magasabb fokú tanulmányaikat.

• Választható tanórák

Az iskola felkínálja az 1–3. évfolyamon heti 1 órában a német és angol nyelv tanulásának lehetőségét, melyről a beírásokat megelőző nyílt napon a szülők számára tájékoztatást adunk. A szülők a gyermekük beíratásakor eldönthetik, hogy igénybe veszik-e a felkínált lehetőséget, valamint azt, hogy melyik idegen nyelv tanulását választják. A nyelvi órák a tanulók részére térítésmentesek. Eddigi tapasztalatunk alapján az igény 100%-os.
Tanulási zavarral küzdő, részképesség zavaros tanulók felmentést kaphatnak a nyelvóra látogatása alól, számukra az iskolakönyvtárban felügyeletet biztosítunk.

• Tanórán kívüli foglalkozások

• Napközi: Az 1–4. évfolyamon egy-egy osztály képez egy-egy napközis csoportot, ahol felkészítjük tanulóinkat a következő tanítási nap eredményes teljesítésére. A napközis tevékenységet a két osztálytanító látja el, naponta váltakozva az iskolaotthonos oktatásnak megfelelően. Mindketten minden aktuális tantárgyból felkészítik a gyermekeket a következő napra, illetve gyakoroltatnak, felzárkóztatnak, egyéni fejlesztést végeznek, házi feladatot ellenőriznek, és idő függvényében kikérdeznek. A napközis tanulók részére – térítési díj ellenében – napi háromszori étkezést biztosítunk. A napközi igénybevétele az 1–4. évfolyamon 100%-os.

• Úszás: Az 1–4. évfolyam tanulói részére heti egy alkalommal úszásoktatást biztosítunk a városi sportuszodában. A vízfelületet heti 4 alkalommal 1-1 órára Nagykanizsa Város Önkormányzata biztosítja, az oktatót az iskola fizeti.

• Énekkar: A 2–4. osztályosok részére szervezzük. Szabadon választott jelentkezés után a részvétel a tanév folyamán kötelező. Az énekkar neve „Kicsinyek Kórusa”. Rendszeresen szerepel az iskolai ünnepélyeken, és részt vesz különböző fesztiválokon.

• Szakkörök: A szabadon választható szakköri tevékenységet a 2–4. évfolyam növendékei részére kínáljuk fel. A tagság egy évre szól. A felkínált szakkörök: rajz, gyermekszínpad, gyöngyfűző, labdarúgás, atlétika, horvát nyelv. Valamennyi szakkör ingyenes.

• Szolfézs, hangszeres zene: Iskolánk falai között működik a Szent Cecília Művészeti Iskola. Az általa felkínált oktatás szabadon választható, költségtérítéses. A jelentkezést (beiratkozást) évente meg kell újítani.

• Tánc: A mindenkori 2. évfolyam valamennyi tanulója részére a Szent Cecília Művészeti Iskola szervezésében néptánc oktatás folyik. A foglalkozás a diákok számára ingyenes.

• Nem hagyományos tanórai formában szervezett foglalkozások:

• Erdei iskola

Iskolánkban 15 éves hagyománya van az erdei iskolának, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a 2–4. évfolyamon minden osztály külön-külön, az új tanév első heteiben 3–4 napot tölthessen természeti környezetben. A gyermekek megismerhetik a közvetlen környezet, illetve a megye természeti értékeit, „együtt élhetnek a természettel”. Ezek olyan élethelyzetek, olyan értékek, melyeket az iskola nem szeretne feladni.
Az 2004/2005-ös tanévtől – tekintettel a törvényi szigorításokra és a családok fokozatos elszegényedésére – két változatot dolgoztunk ki.

„A” változat: költségmentes

A tanév első vagy második hetében az osztályok az iskolához közeli, szép természeti környezetben (Csónakázó-tó, Szentgyörgyvári hegy, Szabadhegy, Látó-hegy, Miklósfai parkerdő, Romlott vár, Kanizsa-vár környéke, Homokkomárom) úgy töltik el a 2-3 napot, hogy reggel az iskolából indulnak, délután pedig oda térnek vissza. Rendhagyó tanórák keretében ismerkednek meg a környező erdők és mezők növény és állatvilágával, a környék történelmi múltjával, néprajzi értékeivel, népi kultúrájával, élő hagyományaival.

„B” változat: költségtérítéses

A korábbi évek hagyományait követve „ott lakással”, a fenti szakmai és pedagógiai elvek megtartásával, a megye területén, más intézmények, vagy magánszemélyek által bérbe adott, erdei iskola szervezésére alkalmas helyen, vagy az iskolánk balatonberényi üdülőjében szervezzük. Mivel ennek a változatnak költségei vannak, csak sikeres pályázatokkal, illetve a szülők önkéntes, azonos mértékű anyagi hozzájárulásával tudjuk megvalósítani.

Mindkét változatról tájékoztatjuk a szülőket a tanév első szülői értekezletén. Amennyiben a „B” változatot a szülők egyhangúlag elfogadják, úgy azt részesítjük előnyben, he nem, akkor az „A” változat valósul meg.

Javasolt program és helyszín évfolyamonként az „A” és „B” változat szerint:

2. évfolyam
Megfigyelendő terület: az erdő élete, növény és állatvilága. Védett növények (ciklámen, őszi kikerics, tőzike), védett állatok (gólya, béka, bagoly). Növény-, virág-, levél-, termés-, fakéreg-, rovargyűjtemények készítése. Egészséges életmódra nevelés: reggeli tornát, kitartó futást, túrákat szervezünk, végigjárjuk a lehetséges erdei tornapályákat. Gyakoroljuk az egymás önzetlen segítését – különleges helyzetekben.
Javasolt helyszín: „A” Miklósfai parkerdő
„B” Valkonya, Ormánd puszta, FIT

• 3. évfolyam
Megfigyelendő terület: a víz- és vízpart növény és állatvilága. Gyűjtemények készítése: növények, kagylók, csigák, kavicsok, madártollak, faminták. Ismerkedés a vízi közlekedéssel (csónak, tutaj, vitorlás).
Javasolt helyszín: „A” Csónakázó tó
„B” Balatonberény – iskolai üdülő, Bázakerettye.

• 4. évfolyam
Megfigyelendő terület: a megye népi- és néprajzi, történelmi és építészeti értékei, természeti formák megfigyelése, ismerkedés az élő népi mesterekkel, mesterségekkel. Fazekasműhely, kosárfonó, szalmafonó, vesszőfonó, csuhékészítő meglátogatása, a munkafolyamat elméleti és gyakorlati megismerése. Néhány turistaút végigjárása. Gyűjtemények készítése: természetes anyagok, fotók, rajzok, legendák, mondák, album az erdei iskola színhelyének jellegzetes növényeiről, épületeiről, hagyományairól.
Javasolt helyszín: „A” Újudvar, Öröm hegy
„B” Göcsej (Nova és környéke), Szentgyörgyvölgy, Káptalantóti (Tapolcai medence)

• Tanulmányi kirándulások

Valamennyi évfolyam részére azonos időpontban, május-június folyamán, tehát tavasszal szervezzük. Kivételt képez a 12. évfolyam, ahol az osztálykirándulás októberben történik. Az osztálykirándulás költségeit minimális keretek között tervezzük, melyet az osztályok hasznos anyagok gyűjtésével és értékesítésével, esetleg egyéni takarékoskodással részben elő tudnak teremteni. Bízunk az alapítványi támogatásokban is. Szeretnénk elérni, hogy minden tanuló részt tudjon venni a kirándulásokon. Az osztálykirándulások javasolt útvonaltervét a Környezeti nevelés című fejezet tartalmazza évfolyamonkénti bontásban.

• Táborok

Szabadon választhatók, költségtérítésesek, elsősorban egy-egy osztály, illetve egy évfolyam részére szervezik a tanítók. Helyszíne az iskola balatonberényi üdülője.

Ezen kívül közreműködünk, bekapcsolódunk a Jézus Szíve Plébánia, illetve a Nyolc Boldogság Katolikus Közösség hittanos táborainak szervezésébe.

• Mindennapos testmozgás

Az iskolai mindennapos testmozgás megvalósításának programját az Egészségnevelési fejezet tartalmazza.
Az iskolai lehetőségeken túl a kollégisták rendelkezésére áll minden nap az esti szabadidőben az összes udvari sportlétesítmény, rossz idő esetén a tornaterem és az izomzatot erősítő fekve nyomó pad. Lehetőség van - szülői engedély birtokában – a városi uszoda esti egyéni igénybevételére és egyéni kerékpár használatára.

XIV.3. A nem kötelező foglalkozásokon való részvétel lehetősége

Az iskola falai közt működő Kanizsai Birkózó Egyesület és a Szent Cecília Művészeti Iskola szolgáltatásait elfogadva térítés ellenében szervezzük alábbi tanórán kívüli foglalkozásaikat: birkózás, hangszeres zene, szolfézs.
Térítésmentes: ének (gregorián kórus, vegyeskar, népdal), filmvetítés, könyvtári foglalkozás, horvát nyelv, matematika, informatika, kommunikáció, rajz, táncszínház, sport (labdarúgás, kosárlabda, atlétika), természetjárás.
A kollégisták – szüleik és tanáraik véleményének figyelembevételével – jelentkezhetnek a fenti térítésmentes és térítéses foglalkozásokra, illetve más, városi sport és szakkörökbe.

XV. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYRENDSZERE

XV.1. Az intézmény piarista/katolikus jellegéből adódó hagyományok

A tanítási évet ünnepélyes szentmisével nyitjuk (Veni Sancte) és zárjuk (Te Deum).
A tanítási napokat közös imával kezdjük (Jöjj, Szentlélek Úristen…) és zárjuk (Urunk, Jézus Krisztus…).
A tanórákat közös köszönéssel (Laudetur…) kezdjük és zárjuk.

Megemlékezünk osztály / iskolai keretben…
• a Katolikus Egyház nagy ünnepeiről:
• adventi szent idő - karácsony,
• nagyböjti szent negyven nap - húsvéti szent idő,
• Mária ünnepek (Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony, Mária Istenanyasága),
• Szt. Gellért püspök, vértanú, a magyar katolikus oktatás védőszentje,
• Szt. Imre herceg, az ifjúság védőszentje,
• Magyar Szentek és Boldogok (István, László, Kinga, Özséb, Hedvig, Gizella, Piroska, Apor Vilmos…),
• Szent Őrzőangyalok,
• a piarista ünnepekről:
• Kalazanci Szent József, a piarista rend alapítójának atyai pártfogása,
• Pirrotti Szent Pompiliusz piarista, hitvalló,
• Boldog Casani Péter piarista, hitvalló,
• Boldog Pamplona Dénes és társai, piaristák, a spanyol polgárháború vértanúi,
a híres piarista diákokról:
Deák Ferenc – politikus (Nagykanizsa),
Virág Benedek – író (Nagykanizsa),
Kaán Károly – az Alföld fásítója (Nagykanizsa),
Wlassich Gyula – politikus (Nagykanizsa),
Széchenyi István – politikus (Budapest),
Petőfi Sándor – költő (Budapest),
Vörösmarty Mihály – költő (Budapest),
Ady Endre – költő (Nagykároly),
Juhász Gyula – költő Szeged,
Antall József – politikus Budapest,
stb.-stb.
magyar nemzeti ünnepeinkről/emléknapjainkról:
Rákóczi szabadságharc
1848-49-es forradalom és szabadságharc,
1956-os forradalom és szabadságharc,
Nándorfehérvári diadal,
honfoglalás, államalapítás
Muhi csatavesztés,
Mohácsi csatavesztés,
Trianoni békeszerződés,
stb.
• az egész emberiséget megrázó gyászos emlékű eseményekről:
• kommunista diktatúrák áldozatai,
• a holocaust áldozatai
Az egyházi év ünnepeit közös szentmisén való részvétellel is emlékezetessé tesszük. Külön hagyományrendszere van az adventi és a nagyböjti időszaknak.
Azon tanulóink, akik a mi közösségünkben szeretnék megélni a szentségkiszolgáltatás nagy ünnepeit, lehetőséget adunk
• a keresztség szentségének pótlására,
• 3. osztály végén az első szentáldozásra,
• 11. osztály végén a bérmálás felvételére.
• Minden szentmisén lehetőség van részesülni a bűnbocsánat szentségében és a szentáldozásban.
• Sok végzett növendékünk választja templomunkat házasságkötésének, illetve később születendő gyermekeinek keresztelési helyéül.

XV.2. Az intézmény cél- és feladatrendszeréből következő hagyományok

Az egészséges életmódra nevelés érdekében rendszeresen szervezünk túrákat a diákok számára. Arra törekszünk, hogy ezekre a kirándulásokra ne csak diákjaink, hanem szüleik és testvéreik is eljöjjenek. Ezzel a fizikai állóképesség fejlesztése mellett a családok egyre jobban megismerik egymást, alakul a közösség, fejlődik a mozgás, a sportolás iránti igény. Kirándulásainkat úgy szervezzük, hogy a sport és a játék mellett a szellem is fejlődjék (természeti értékek, természet- és környezetvédelem, műemlékek, történelmi emlékhelyek, templomok meglátogatása).
A rendszeres évközi túrázás (gyalog, kerékpáros) mellett télen – lehetőség szerint – sítábort, téli gyalogtúrát szervezünk, a tanév végén pedig osztályonként önkéntes alapon különböző nyári álló és vándor táborokban (gyalog, kerékpáros, evezős, vitorlás) pihenjük ki az év fáradalmait.
A közösségépítést, az egymás iránti toleranciát, a tanulói önállóság fejlődését, a természet jobb megismerését szolgálja az (három napos) erdei iskola, amelyet osztályonként az őszi időszakban szervezünk (elsősorban az alsó tagozatos osztályokban).
A diákotthoni közösséget erősítik a félévente rendezett kollégiumi kirándulások a környék erdeiben.

XVI. ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGEK

XVI.1. A tanulási időben kötelezően igénybe veendő szolgáltatások

Az osztályfőnöknek a szaktanárokkal egyeztetett döntése alapján korrepetálásra irányíthatók azok a tanulók, akik huzamos hiányzás, családi körülmények vagy egyéb ok miatt jelentősen lemaradnak a tantárgyi követelmények teljesítésében.
A kollégiumi nevelőtanárok egyúttal az iskola szaktanárai is, így a diákotthonban lakó diákok észlelt hiányosságainak pótlásában a nevelő tanár nyújt segítséget.

XVI.2. A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások

Diákjaink térítésmentesen használhatják az iskolai sportlétesítményeket és a könyvtárat.

XVI.3. Szociális szolgáltatások

Az alsó tagozatban reggeli ügyeletet biztosítunk azoknak, akik a tanítás kezdete előtt érkeznek az iskolába. Napi háromszori étkezést biztosítunk térítés fejében az alsó tagozaton valamennyi tanuló számára, a felső tagozaton és a gimnáziumban igény szerint.
A gimnázium épületében (felső tagozatos és gimnazista diákok) szintén biztosított a reggeli ügyeletet.
A korosztály számára előírt kötelező egészségügyi szűrővizsgálatokat rendszeresen elvégezzük, a rászoruló tanulókat szakorvosi ellátásra küldjük.
A törvényi előírásoknak megfelelően kedvezményes ellátásban részesülnek vagy térítésmentesen élveznek egyes szolgáltatásokat (diákétkeztetés, tankönyvellátás). Ez a szociális támogatás egyedi elbírálás alapján az iskolai vagy kollégiumi keretben szervezett programok (pl. osztálykirándulás) esetén is kérhető az iskola vezetésétől.

XVI.4. Vakációs kínálat

Az intézmény a nyári és téli szünidőben illetve az erre a célra biztosított síszünet idején táborokat (álló- és mozgó táborok, alkotótáborok) és az erdei iskolát szervez. Az ezekben való részvétel azonban önköltséges (vö. erdei iskola „A” változat).

XVI.5. Tehetséggondozás

Intézményünk nagy hangsúlyt fektet a tehetséges gyerekek képességeinek kibontakoztatására. Tanórán belül differenciáltan foglalkozunk kiemelten tehetséges növendékeinkkel, illetve fejlesztő foglalkozások keretében. Ennek érdekében a szaktárgyaknak megfelelően különböző szakkörök keretében külön foglalkoztatjuk őket:
• alsó tagozatban:
• origami,
• ügyes kezek,
• rajz,
• énekkar (Kicsinyek Kórusa),
• diákszínpad,
felső tagozaton és a gimnáziumban:
• rajz,
• énekkar (Gregorián Szkóla, Mathia Károly Vegyeskar)
• diákszínpad,
• futball,
• kosárlabda,
• atlétika,
• matematika,
• informatika,
• technika,
• biológia,
• kommunikáció,
• stb.…

Az iskola épületében működik a Szent Cecília Művészeti és Zeneiskola felkínálva növendékeinknek a hangszeres zeneoktatást, a szolfézst, a magán éneket és a táncszínházat. Ugyancsak az iskola falai közt működik a Kanizsai Birkózó Egyesület, melynek edzéseit sok diák szívesen látogatja.
Az idegen nyelv oktatására szintén nagy hangsúlyt fektetünk. Külön beszédgyakorlatokat, szituációs gyakorlatokat végzünk.
Tehetséges sportolóinkkal megyei, országos, versenyeken veszünk részt.
A tehetséggondozást szolgálják a házi versenyek is.
• Iskolában: olvasás, vers- és prózamondás, nyelvtan, matematika, környezetismeret, -védelem, rajz, prózaíróverseny…
• Kollégiumban: sportvetélkedők, szellemi tornák, „Ki mit tud?” szerű előadói estek…

XVI.6. Hátránykompenzálás

Intézményünk jellegéből adódóan és Kalazanci Szent József szellemiségének megfelelően, kiemelkedően fontos feladatunknak tekintjük hátrányos helyzetű tanulóink felkarolását és támogatását.

XVI.6.1. Mi a kérdés, hogyan lássunk hozzá?
Növendékeink városunkból és a környező településekről érkeznek különböző szociális és szellemi háttérrel. Mivel iskolába kerülésükkor, illetve előtte nem végeznek minden igényt kielégítő iskolaérettségi vizsgálatot, ezért legfontosabb feladatunk az első osztályba kerülők iskolaérettségének a vizsgálata. Emellett – az iskolaérettség kritériumainak alapján – első osztályban a tanév elején megfigyeljük tanulóinkat. A tapasztalatok alapján az osztályfőnök és az iskolavezetés, a gyermek volt óvónőjének, a gyermekvédelmi felelősnek és a szülőnek a bevonásával dönt, hogy szükséges-e külső szakember bevonása a hatékony segítség és terápia kidolgozására.

XVI.6.2. Kérdések és a rájuk adandó válaszok
A különböző (társadalmi, családi, egészségügyi, iskolai, stb.) hátrányokkal küzdő tanulóinkat folyamatosan figyelemmel kísérjük. Nagyon fontos, hogy a veszélyeket felismerjük, az okokat feltárjuk. Intézményünk jellegéből adódóan sokat tehetünk a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzéséért. Törekednünk kell az esélyegyenlőség megteremtésére.
A segítség, a felzárkóztatás módjai:
• A szociális hátárnnyal küzdők segítése:
• Adventben – egy gyűjtési akció során – összegyűlt ruhákból, játékokból jótékonysági vásárt szervezünk a számukra.
• A nagycsaládosok a nyári szünet folyamán két héten át használhatják az iskola balatonberényi üdülőjét.
• A Szociális és Egészségügyi Osztállyal és a Családsegítő Központtal közöljük azok nevét, akik számára támogatást kérünk.
• Az iskolai és kollégiumi gyermek és ifjúságvédelmi felelős különös gonddal figyel rájuk.
• Ha szükséges, patronáló családot keresünk a számukra.
• Beilleszkedési nehézségekkel küzdők segítése:
• Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a szülőkkel.
• Pozitív személyes kapcsolatot alakítunk ki és törekszünk bizalmuk elnyerésére.
• Az iskolapszichológus (aki a kollégisták igényeit is kiszolgálja) rendszeresen tart személyes beszélgetéseket és csoportfoglalkozásokat.
• Tanulási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:
• Tanórán: differenciálás, csoportos foglalkoztatás, egyéni foglalkoztatás.
• Minden órára kiterjedő beszédművelés és speciális izomlazító gyakorlatok.
• Tanórán kívül: korrepetálás, egyéni fejlesztés, tapasztalatcsere, a kollégákkal, fejlesztő foglalkozások, gitáros éneklés, sportfoglalkozások (mozgáskoordiná-ció fejlesztése), foglalkozás szakember bevonásával.
• A magatartási nehézségek enyhítését szolgálják:
• egyéni beszélgetések,
• személyes beszélgetés szülőkkel,
• családlátogatás,
• „testre szabott” megbízatások adása,
• szükség esetén klinikai szakpszichológus felkérése,
• hipermobilis és nehezen kezelhető gyermekek ösztönzése manuális tevékenység végzésére (pl. szakkör).
• Az iskolapszichológus (aki a kollégisták igényeit is kiszolgálja) rendszeresen tart személyes beszélgetéseket és csoportfoglalkozásokat.
• Szemléletformáló, ismereteket bővítő, segítségnyújtó előadások szervezése szülőknek és pedagógusoknak.
• Az iskolai (kollégiumi) gyermek- és ifjúságvédelem kapcsolatrendszere:
• iskolai védőnő,
• iskolapszichológus,
• szülői munkaközösség,
• Családsegítő központ,
• szakértő,
• városi Szociális és Egészségügyi Osztály,
• Nevelési Tanácsadó.

Szükség esetén az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökkel együtt meglátogatja a veszélyeztetett gyermeket otthonában. Súlyosabb problémák kezelésére ifjúságvédelmi bizottságot hozunk létre az adott helyzet kezelésére.
Az iskola minden tanulója számára – de a tanév során a kollégiumi keretben is többször – lehetővé tesszük, hogy időnként eljussanak színházba és hangversenyre.

XVII. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

Az intézményi program érvényességi ideje 5 év.
• Ennek elteltével – illetve a törvényi szabályozás változásakor – az intézményi programot felül kell vizsgálni.
• Módosítását az érvénybe lépést követően legkorábban egy évvel a fenntartó vagy a tantestület tíz tagja kezdeményezheti.
• Minden módosítás alkalmával figyelembe kell venni a diákság (Diákönkormányzat) és a szülők (Szülői Munkaközösség) véleményét, biztosítani kell az egyetértési jog gyakorlását.
• A fenntartó csak ezt követően – a megfelelő szakértői vélemény birtokában – hagyja jóvá.
• Az Intézményi Program a fenntartói jóváhagyást követően, annak keltezési dátumával azonnal hatályba lép.

Az intézményi program jelen módosítását a nagykanizsai Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon tantestülete a mai napon megvitatta és elfogadta.

Nagykanizsa, 2007. augusztus 27.

Vereb Zsolt
igazgató